Az amerikai Stanford Egyetem kutatói számítógépes szimulációt készítettek az állat mozgásáról. Míg a korábbi modellek a madarak ősének is tekintett hüllő lábnyomaiból illetve a madarak mozgásából következtetett a T. rex sebességére, támadási stratégiáira, a mostani kísérlet alapját egy Tyrannosaurus rex csontváz képezte. A szimuláció során a 6-8 tonna tömeget is elérő állatnak először is meghatározták a súlypontját.
A súlypont meghatározó az állat mozgása szempontjából: két megegyező tömegű, de eltérő súlypontú állat mozgása jelentősen különbözhet. Az ugyancsak hatalmas tömegű elefánt súlypontja például mellső lábai közelében van, nem így a T.rex-nek, amelynek hosszú és izmos hátsó lábai voltak, de elcsökevényesedett mellső lábakkal rendelkezett.
A szimuláció szerint a T. rex igencsak lomha állat volt: többek között meglehetősen lassan forgott, egy 45 fokos fordulathoz több másodpercre is szüksége lehetett – sokkal többre, mint az embernek.
Az új modell szerint a nagy húsevő állat sebessége sem volt olyan nagy, mint korábban vélték: óránként legfeljebb 40 kilométeres sebességgel tudott futni. Így a szupernehézsúlyú ragadozó valószínűleg inkább elhullott állatokból táplálkozott, és nem vadászott.
Ugyancsak a dinoszauruszokra vonatkozik az a tanulmány, amelyet két német tudós ismertetett az Amerikai Akusztikai Társaság közelmúltbeli konferenciáján. A kutatók szerint a dinoszauruszok csak az alacsony frekvenciájú hangokra reagáltak. A tudósok a krokodilok fülének tanulmányozásából következtettek erre. Ez a hallószerv a leghasonlóbb a dinoszauruszok füléhez. Mivel a dinoszauruszok maguk is mély zajokat keltettek, például dübörgő lépéseikkel, logikus, hogy a mély hangokra voltak érzékenyek.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
