A XIV. Primer Prevenciós konferencián a szervezők egy sor aktuális problémát igyekszenek felfedni, s megoldást keresni rá. A Fórum nem titkolt célja, hogy az előadások közelebb hozzák a tudományt az emberekhez, és segítsenek tisztább képet alkotni a tudomány jelenlegi állásáról. Mint írják, „a tudósok a környezet pusztításában és annak megfékezésében is jelentős szerepet játszhatnak. Számos példát láttunk a történelem során, amikor kísérletek eredményei nem a megfelelő kezekbe kerültek.” Így a konferencia legfőbb kérdése. „Vajon képes az ember elpusztítani önmagát?”
A konferencián megvitatott sokféle téma közül a legaktuálisabb problémának, már az előadások száma alapján a globális felmelegedés tűnik. A klímaváltozás kapcsán több vélemény is napvilágot látott: vannak, akik szerint komoly fenyegető probléma, és vannak, akik tagadják.
Egyesek szerint a jelenség egy természetes ciklikus folyamat, míg mások szerint egyértelműen az emberiség felelős a problémáért. „Fontos tisztázni, hogy a globális felmelegedés tény, egy olyan tény, amely mellett nem hunyhatunk szemet” – vélte Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára, majd hozzátette: „friss mérések alapján az ENSZ Klímakutató Kormányközi Csoport jelentése konzervatívnak tűnik. A tényleges változás gyorsabb a szervezet jóslatainál”. A szervezet jelentése korábban 99 százalékban az emberiséget tette felelőssé a globális felmelegedésért, és maximum 14 évet adott nekünk, hogy képesek legyünk elkerülni egy megállíthatatlan folyamatot.
Megnövekszik a szélsőségek száma
Így a tudósok szerint, ha a káros anyag kibocsátásban semmi változás nem történik, akkor az Magyarországra is komoly kihatással lesz. Megnövekszik az időjárási szélsőségek száma, a csapadék csökkeni fog, az ország klímája melegebb és szárazabb lesz, valamint az aszályos évek száma is növekedni fog. Meskó Attila szerint megnövekszik az esélye annak is, hogy az augusztus 20.-hoz hasonló szélviharok kialakuljanak: „fel kell készülni, hogy több hasonló vihar lesz, ám kicsi a valószínűsége annak, hogy az egybeesik majd egy hasonló rendezvénnyel”. Tompa Anna, a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet igazgatója szerint mindezeken túl az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben csak palackos vizet ihatunk, ha a természetes források ilyen mértékben szennyeződnek.
Az előadók szerint ezért fontos, hogy a mindenkori magyar kormányzat a megújuló erőforrások mind nagyobb felhasználása mellett döntsön. Meskó Attila szerint a biomassza, a geotermikus energia és a napenergia használatát támogatni kell, és a Paksi Erőmű bővítésén is érdemes elgondolkodni, mindaddig, amíg a többi alternatív energia nem fejlődik ki. A vízenergia és a szélenergia felhasználásához azonban nincsenek országunkban igazán jó feltételek.
A baj most van
Ha mindezek lépések nem következnek be, akkor az emberiségre szomorú jövő vár az MTA főtitkára szerint: „Egyre nehezebb lesz az élet Magyarországon is. Elég egy olyan nyár, mint amilyen 2003-ban volt és az idős emberek kiszáradhatnak, amibe bele is halhatnak. Anélkül, hogy bármi szervi baja lenne”. A professzor példaként Párizst említette, ahol a hőség miatt tizenötezer ember halt meg.
Elmondása szerint ugyanis, ha a hőmérséklet éjszaka sem mérséklődik 35 Celsius alá, akkor egészséges embereknek is komoly bajai lehetnek. „Nem 2050-ben van a baj, a baj most van, hogy a nagyobbik baj mikor lesz, azt nehéz megjósolni.” – tette hozzá.
A klímaváltozás hatása már érezhető, csak rajtunk múlik, hogy sikerül-e időben elindítani azokat a kezdeményezéseket és változásokat, amelyek a felgyorsult folyamatot lassíthatják.
A kiskorúak egyre inkább veszélyeztettek
A kutatók hangsúlyozták, hogy a globális felmelegedésen túl egy sor probléma aktuális ma országunkban. Egyes táplálék-kiegészítők káros hatásán túl, a dohányzás, az alkoholizmus és a növekvő erőszak is egyre nagyobb problémát jelent.
A felnövő generációval kapcsolatban is társadalom felelősségére hívják fel figyelmet a vezető tudósok, hazánkban egyre többször kerül előtérbe a megfelelő nevelés, a magasszintű oktatás és az egyenlő esélyekkel való felnövekedés esélyének a kérdése. A jövőben felmerülő kérdésekre ugyanis csak egy jól képzett, szakmailag és emberileg is széleslátókörű, értelmiségi réteg adhat válaszokat.
A tudóstársadalom a mostani konferencia megszervezésével is a kivezető utat keresi, nem csak felhívni igyekszik a figyelmet a növekvő problémákra, de megoldásokat is keres a problémákra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
