A tanácskozást szervező Demény Attila, az MTA Geokémiai Kutatóintézet tudományos osztályvezetője az MTI-nek elmondta, hogy az 1991-ben indult nemzetközi projektben több mint 100 ország 3800 kutatója vesz részt. A projekt 19 regisztrált magyar résztvevője most számolt be első ízben hazai konferencián a kutatásairól.
“A vizsgálatok végső célja a Kárpát-medencében várható hatások modellezése. Az elkövetkezendő évszázadban az ivóvíz lesz a legnagyobb probléma” – tette hozzá. Egyrészt csökken a talajba beszivárgó csapadék mennyisége, ami befolyásolja az ivóvízkészletet, másrészt az ivóvíz tisztasága lesz a gond.
A most kitermelt víz több tízezer évvel ezelőtt szivárgott a talajba, így teljesen tiszta. Ám néhány évtized múlva, főleg, ha fokozódik a kitermelés, egyre inkább az antropogén hatásoknak kitett, azaz szennyezett vizet nyernek ki.
A klímaváltozás a vízrajzot, a folyók eloszlását és viselkedését is befolyásolja, s azt, milyen jellegű folyók alakulnak ki. Ha a felszín alatti vízkészlet és a nyári csapadék mennyisége csökken, de a téli csapadék mennyisége növekszik, akkor víztározással kell felkészülni, s “ez sokmilliárdos beruházást igényel” – közölte Demény Attila.
Szeszélyes időjárás
Haszpra László címzetes egyetemi docens, az Országos Meteorológiai Szolgálat vezető főtanácsosa is úgy látja, a vízügy Magyarország legnagyobb problémája. Véleménye szerint ugyan sok szó esik arról, hogy az éghajlatváltozás mennyire kihat a mezőgazdasági termelésre, ám aligha kell attól félni, hogy az élelmiszerellátásában komoly problémák keletkezzenek, még akkor sem, ha kétharmadára csökken a gabona terméshozama.
Ez a túlélést nem veszélyezteti, ugyanakkor a vízügy szembenéz azzal, hogy kevesebb lesz a folyókon bejövő vízmennyiség, s csökkennek a föld alatti készletek – mondta. Meggyőződése szerint ha szélsőségessé válik a folyók vízjárása, arra árvízvédelmi szempontból fel kell készülni.
A jelenlegi modellek szerint az időjárás szeszélyessége is növekszik, soha nem látott, özönvízszerű eső után hónapokig tartó aszály következhet ugyanazon éven belül. Az özönvízszerű esőzések megnövelik az árvizek veszélyét, így az építendő tározókat az árvízveszély elhárítására is felhasználhatnák.
“Ez azonban egy nagyon érzékeny kérdés” – hangsúlyozta Haszpra László, hozzátéve, hogy sok mindent újra kell gondolni, s nemcsak politikusi vagy mérnöki szempontból, hanem a környezetvédelmi mozgalmak szintjén is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
