A nagyvárosok nyáron már most is nehezen elviselhetők. A fokozottabban jelentkező hőség komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában a lakosságra nézve. Ráadásul a klímaváltozás hatására ez várhatóan tovább erősödik.
“Ha nagyvárosról készült infravörös felvételeket nézünk, jól látszik, hogy egy-egy kiterjedt zöld terület fölött a hőmérséklet olykor akár 12 Celsius fokkal is alacsonyabb mint a fátlan városközpontban” – nyilatkozta Roland Ennos, a Manchester Egyetem munkatársa a New Scientist brit tudományos lapnak egy nemrég végzett vizsgálat kapcsán.
Ennos és munkatársai kutatásukat Manchesterre vonatkoztatva végezte. A kutatók azt modellezték, hogyan változik a városok éghajlata, ha az üvegházhatású gázkibocsátás továbbra is a jelenlegi ütemben nő.
“A kutatási eredmények azt mutatták, hogy amennyiben az üvegházhatású gázkibocsátás nem csökken, és a városi zöld felületek aránya nem változik, 2080-ra Manchester átlaghőmérséklete 4 Celsius fokkal magasabb lesz” – összegzi az eredményeket Ennos.
Viszont, amikor a modellben növelték a város zöld felületeinek kiterjedését, a hőmérséklet csökkent. Tíz százakékkal nagyobb zöldfelület esetén, a növekvő párolgás és párologtatás miatt a felszíni hőmérséklet 4 Celsius fokkal csökkent 2080-ig. A kutatók szerint nem csak új parkok létrehozásával, de a háztetők füvesítésével el lehet érni ezt a hatást.
A városi hőszigetről és a városi zöld felületek hűtő hatásáról – mint arról a National Geographic Online is beszámolt korábban – már számos tanulmány született, a számok terén még mindig komoly eltérések vannak az egyes szimulációk között.
“Amennyiben a további vizsgálatok is alátámasztják, hogy a méréseink helyesek, az jelentős előrelépés lenne, hiszen bebizonyosodna, hogy viszonylag kis lépésekkel is komoly hatást lehetne elérni a klímaváltozással szemben” – tette hozzá a szakértő. A méréseket más városok modellezésével kívánják ellenőrizni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
