A tervezett hatalmas projektben a tudósok valamennyi fajról fotó-, videó-, és hanganyagokat, illetve térképeket gyűjtenek össze. A virtuális archívumot, melynek az összeállítása mintegy 10 évet vesz igénybe, nemcsak a megőrzést segíti, hanem oktatási szempontból is hasznosnak bizonyul majd. Dr. James Edwards, a 100 millió dolláros projekt vezetője azon a véleményen van, hogy az Élet Enciklopédiája értékes, jól felépített, kiváló információgyűjtemény, amelyhez bárki, bárhol és bármikor fordulhat.
A bőséges információbázis kezdetben az állatokra, növényekre, gombák és mikrobákra irányult, amelyekhez végül hozzávették a fossziliákat (őskövületeket) is. Egy már létező információgyűjteményt egészítenek ki olyan módon, hogy a felhasználók a fajra vonatkozó minden adatot egy helyen találhasson meg. Az újonnan felfedezett fajokról szóló információkkal pedig folyamatosan bővítik a virtuális Enciklopédiát, ugyanis a tudósok szerint a jelenleg ismert 1,8 millió faj száma jelentősen bővülni fog: körülbelül 5-100 millió faj létezhet a Földön.
Minden, amit a jegesmedvérõl tudni kell (forrás: eol.org)
Egy-egy fajt bemutató weboldalak már az 1990-es években elkészültek, viszont csak 2006 januárjában kezdődött el ennek az adatbázisnak az összeállítása. A tudósok azzal indokolták a projekt aktualitását, hogy a világháló csak most teszi lehetővé a több millió faj kategorizálását. A technológiai fejlődés – amely napjainkban már megkönnyíti az információk keresését és vizualizálását – most tette lehetővé számunkra az Élet Enciklopédiájának az összeállítását, nyilatkozta Dr. Edwards a BBC-nek.
2005-ben a tudósok elindították az Élet Vonalkódja nevű programot, amelynek az a felismerés az alapja, hogy a földi élővilág fajainak különbségeit a DNS-lánc egy bizonyos része határozza meg. A tudománynak nincs más feladata, mint, hogy a fajok eltéréseit egy vonalkódhoz hasonlító rendszerben katalogizálja. A projekt eddig már 250 ezer kódot és 27 ezer fajt kategorizált.
