Az olcsó légitársaságok szárnybontása turisták és vendégéjszakák tömkelegével kényeztette el a szállodaipart, nem utolsósorban hatalmas fejlesztési potenciált és tőkét vonzva ebbe az ingatlanpiaci szegmensbe. A fapadosok divatja Magyarországot, s azon belül a külföldiek első számú célpontját, Budapestet sem kímélte: a szakemberek a szállodafejlesztések újabb megugrásával számolnak a fővárosban.
Klotild-palota: ötcsillagos szálloda lesz.
Az épülő vagy tervezetett hotelekről ugyanakkor nem állnak rendelkezésre pontos információk. Az efféle álmokat dédelgető vállalkozóknak nincs semmifajta bejelentési kötelezettségük; kizárólag az illetékes helyhatóság engedélyén múlik, megépülhet-e a szálloda vagy sem – közölték a Figyelő Trenddel a Magyar Szállodaszövetségnél.
KÖZVETLEN JÁRATOK. A főként turisztikai fejlesztésekkel összefüggő tanácsadással foglalkozó Horwath HTL budapesti irodája csak Budapest belterületén közel harminc effajta beruházásról tud jelenleg (lásd táblázatunkat). Jóllehet, ezek között nem egy akad, amelyik már működő szálloda bővítése lesz, többségük új szereplőként lép a piacra.
Aradi Ferenc, az egyebek mellett a Marina Part- vagy a Gozsdu Udvar-projektekről ismert Autóker Holding Zrt. vezérigazgatója szerint a fejlesztők ezúttal kifejezetten a középkategóriás, főként négycsillagos szállásokra koncentrálják erejüket. A megfizethető, de mégis a városközponttól elérhető közelségben lévő hotelekből valóban kevés van Budapesten, miután az ezredforduló környékének első szállodaboomja jobbára a felsőkategóriában zajlott.
Terápiás részleg
Ami a hotelfej-lesztések speciális ágát, a gyógy-idegenforgalommal kapcsolatos beruházásokat illeti, a szakemberek szerint korántsem rózsás a helyzet. Amíg Hévízen minden második szálló-vendég legalább két hétre érkezik, mivel gyógyíttatni akarja magát, Budapesten a spa csak mellékes időtöltésnek számít. A komplett fürdőrész-leggel felszerelt Gellért szálló unikumnak számít, de már csak egy darabig: a tervek szerint jövőre előbb a teljesen átalakított Rác fürdő töri meg a Gellért hegemóniáját Baglioni Hotel & Spa Rác néven, majd az M0-s híd tőszom-szédságában épülő Aquaworld élmény-fürdővel egybeépített Ramada Plaza Hotel.
HAZAI BEFEKTETŐK. A mostani hotelfejlesztési láz annyiban is különbözik az előzőtől, hogy már nem feltétlenül kapcsolódik külföldi befektetőkhöz, hanem fejlődő helyi brandek is feltűnnek – mondta lapunknak Hegedűs Attila, a Horwath International Kelet-Közép-Európával és Oroszországgal foglalkozó részlegének igazgatója. A jelenleg is folyó beruházásokból kiveszi a részét az ifjúsági szállások üzemeltetéséből komoly idegenforgalmi csoporttá vált Mellow Mood, a Golden Park vagy az egyelőre csupán egy négycsillagos, aprócskának számító, úgynevezett boutique hotelt üzemeltető Zara Hotel. Míg az utóbbi hasonló méretű és minőségi kategóriájú szállót épít a belvárosban, a Mellow Mood első ötcsillagos szállodájával foglalatoskodik éppen, amelynek a százéves Klotild-palota ad majd otthont az Erzsébet híd tövében.
A fejlesztők étvágya persze nem feltétlenül csap át falánkságba: Aradi Ferenc például kizártnak tartja, hogy a főként lakóingatlanok fejlesztésében fantáziát látó Autóker Holding hirtelen szállodaprofilra váltana. Mivel azonban komoly fejlődési lehetőséget érzékelnek ebben az ingatlanpiaci szegmensben, szállodaipari beruházást is el tud képzelni projektjeik között. A belvárosban már konkrét formát is öltött a talán legnagyobb fővárosi lakásépítő cég ebbéli szándéka, a bazilika környékén alakít ki négycsillagos szállodát.
Ezzel valószínűleg nem lesz egyedül, legalábbis a Horwath HTL információi szerint olyan óriások is érdeklődnek a főváros iránt a nem topkategóriájú szegmensben, mint a Mövenpick, a Holiday Inn, a Sol Melia, továbbá a Hilton és a Radisson SAS. Ez utóbbi esetében a Park Innt jelenti, a Hiltonnál pedig a Garden Inn-láncot.
Hegedűs Attila szerint mindez részben a térségben eluralkodó regionális szemléletnek tulajdonítható: a multinacionális fejlesztőcégek szemében Kelet-Közép-Európa – már csak kezelhető méretei miatt is – szinte a maga egészében számít egyetlen egységnek, különösen uniós csatlakozásunk óta. „Ha egy vállalkozás prosperál Budapesten, csupán idő kérdése, mikor néz szét a fejlesztő Prágában és Varsóban” – mondja az igazgató.
A KONFERENCIA KOCKÁZATA. Miközben ebben az ingatlanpiaci szegmensben már egymással vetélkednek a hazai és a külföldi fejlesztők, a konferenciaturizmusban szükség van az állami szerepvállalásra, az úgynevezett PPP konstrukciókra is – állítja Hegedűs Attila. Szerinte globálisan sem jellemző, hogy nagyméretű konferencia- és kongresszusi központok tisztán magánberuházás eredményeként létesülnek. Budapesten több ezres befogadóképességű efféle kapacitás megépítése szerepel a tervek között, előreláthatólag 2013-ig, és erre az igény is megvolna. A főváros népszerűsége érzékelhetően javult az elmúlt időben, a konferenciaszervezők mind inkább „felfedezik”. Miközben a szállodákat igénybe vevőknek talán leginkább fizetőképes szegmense a konferenciavendégek köre, Budapesten mindössze három, a szemináriumi méreteket meghaladó összejövetel rendezésére alkalmas szálloda van (Corinthia Grand Hotel Royal, Intercontinental, Novotel Budapest Congress).
A tanácsadó cég igazgatója a magántőke visszafogottságának okát alapvetően abban látja, hogy egy konferencia-központ kialakítása befektetői szemmel kockázatosnak számít. Egyfunkciós (purpose built) épületként nincs meg a fejlesztőnek vagy később az üzemeltetőnek az a mozgástere, ami mondjuk egy szállodánál. Utóbbi esetében alkalmas belső átalakítással a pangó idegenforgalom miatt nyűggé váló hotelből viszonylag könnyű irodaházat vagy akár lakásonként értékesíthető, kiadható apartmanházat létrehozni, egy konferenciateremnél lehetetlen.
Ezért ennek a területnek a fejlesztése csakis állami szerepvállalás mellett képzelhető el. Hosszú távon persze a magántőke számára is ígéretes lehet, már csak az úgynevezett multiplikátor hatás, azaz a szakmai célú látogatás azonnali vagy távlati „leisure” vonulata miatt is (meghosszabbított itt-tartózkodás, esetleg későbbi visszatérés). Ehhez olyan agresszív ország- és városmarketingre lenne szükség, amelynek eddig nem látni jelét.
