Az őslény-szakértők egyebek mellett állkapocscsontokból, keresztcsontokból, csigolyákból, bordákból, végtag- és lábszárcsontokból építik fel a 14 dinoszaurusz-csontvázat a múzeum kétezer négyzetméteres kiállítóterében – mondta Árva Anita PR-csoportvezető. A munkálatokat a Buenos Aires-i Egyetem biológusa, Jose Luis Gomez felügyeli és irányítja.
A 74-225 millió éves csontvázak február elején érkeztek Amerikából szigorú biztonsági intézkedések között, csontonként becsomagolva a Magyar Természettudományi Múzeumba – idézte fel Árva Anita. A november 19-ig látható nemzetközi vándorkiállításon a közönség egyebek mellett megtekintheti “Rebbit”, a legnagyobb növényevőt, amelynek csontváza 17 méter hosszú. Emellett bemutatnak egy kutyaméretű “kedves kis” növényevő dinoszauruszt is, valamint láthatóak lesznek a legkorábbi őslények és tengeri hüllők csontvázai.
Dinoszauruszcsontok másolatai a Természettudományi Múzeumban (fotó: MTI)
Az argentin óriások mellett a magyarországi kiállítás anyagát gazdagítják a Bakony területén talált őshüllő-leletek. A “magyar” őslények között a legnevezetesebbek a páncélos dinoszauruszok és a repülő hüllők maradványai, de láthatóak lesznek a bakonyi növényevő krokodilok koponyái is – tette hozzá Árva Anita.
A múzeum ismertető anyaga szerint az argentin Patagónia az “ígéret földje” a paleontológusoknak, akik a bolygónkat 180 millió éven át uraló lényeket kutatják. Az Argentínában talált hatalmas méretű dinoszauruszok az eddig ismert legősibb fajok.
A kiállításhoz kapcsolódóan múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartanak a természettudományi múzeumban, emellett ismeretterjesztő programok várják az érdeklődőket.
