Élet-Stílus

Védőzóna tartaná kordában a génpiszkált növényeket

admin
admin

2006. 11. 28. 13:15

Hazánkban egyelőre tilos a génmódosított növények termesztése. Ha uniós kényszer hatására mégis engedélyeznék, Magyarországon lépnek életbe a legszigorúbb előírások. Több akadémikus a kutatás szabadságának korlátozását látja a tiltásban, míg zöldszervezetek a moratórium fenntartását szorgalmazzák.

A géntechnológia mezőgazdasági vonatkozásairól rendelkezik a parlament által elfogadott „koegzisztencia”-törvény módosítása. Az előterjesztők szerint a jogszabály egyik fontos pontja, hogy biztosítékul szolgáljon arra az esetre, ha az ország a génmódosított növények tilalmának feloldására kényszerülne.

A törvénybe beépülő új szabályozás szavatolja majd, hogy a génmanipulált növények ne „fertőzhessék meg” a közelben vetett hagyományos haszonnövényeket. Az unió jelenleg 34 génkezelt takarmánykukorica termesztését engedélyezi, de nem ír elő kötelezettségeket, a tagországok – egyelőre – saját hatáskörben dönthetnek arról, hogyan viszonyulnak a génkezelt növényekhez.

Védőzóna és a szomszédok

Fidrich Róbert a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa a FigyelőNetnek elmondta: a „génszennyezés” – azaz, hogy génmódosított növény hagyományos növénnyel keveredjen – elkerülésére szolgáló rendelkezések az unió egyik legszigorúbb szabályozását eredményezik. A génmódosított növények köré például 400 méteres védőzónát írtak elő, ami azt jelenti, hogy ebben a sávban „hagyományos” rokon fajt nem lehet majd termeszteni – emelte ki az egyik legfontosabb pozitív rendelkezést a szakértő.

A zöldszervezet 1600 méteres védőzónát javasolt, de az uniós egyeztetéseken kudarcot vallott a magyar fél maximum – természetvédelmi területek közelében – 800 méteres védősávja is. Másik sarkalatos pont a törvényben, hogy a génmódosított növényt ültető gazdának előzőleg minden, a védőzónán belüli szomszéd birtokos írásbeli hozzájárulását is be kell szereznie.

Ennek következtében előfordulhat, hogy egyes nagyobb földbirtokosok saját területükön tudnak úgy génpiszkált növényt termeszteni, hogy az egész védőzóna a saját területükön belül legyen. Egy átlagos magyar birtok eseten (5-6 ha) azonban körülbelül 40-50 szomszédtól kell írásbeli beleegyezes, ami gyakorlatilag a tiltás feloldása után is ellehetetleníti a termesztést – mondta Fidrich.

Akadémikusok más véleményen

A múlt héten több akadémikus nyílt levelet juttatott el az országgyűlési képviselőkhöz, amelyben úgy látják: a génmódosítást érintő szigorú hazai szabályozás akadályozhatja a modern technológiával összefüggő kutatásokat. Orosz Sándor, a környezetvédelmi bizottság szocialista alelnöke erre utalva kijelentette: a mostani országgyűlési határozat nem kíván állást foglalni arról, hogy a génkezelt növények károsak-e, veszélyesek. Kis Zoltán, a bizottság szabad demokrata tagja szerint kevésbé fontos, hogy „akadémikusok mit írogatnak”. Csinálják a kutatásokat, mi örülni fogunk neki – emelte ki.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.