A géntechnológia mezőgazdasági vonatkozásairól rendelkezik a parlament által elfogadott „koegzisztencia”-törvény módosítása. Az előterjesztők szerint a jogszabály egyik fontos pontja, hogy biztosítékul szolgáljon arra az esetre, ha az ország a génmódosított növények tilalmának feloldására kényszerülne.
A törvénybe beépülő új szabályozás szavatolja majd, hogy a génmanipulált növények ne „fertőzhessék meg” a közelben vetett hagyományos haszonnövényeket. Az unió jelenleg 34 génkezelt takarmánykukorica termesztését engedélyezi, de nem ír elő kötelezettségeket, a tagországok – egyelőre – saját hatáskörben dönthetnek arról, hogyan viszonyulnak a génkezelt növényekhez.
Védőzóna és a szomszédok
Fidrich Róbert a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa a FigyelőNetnek elmondta: a „génszennyezés” – azaz, hogy génmódosított növény hagyományos növénnyel keveredjen – elkerülésére szolgáló rendelkezések az unió egyik legszigorúbb szabályozását eredményezik. A génmódosított növények köré például 400 méteres védőzónát írtak elő, ami azt jelenti, hogy ebben a sávban „hagyományos” rokon fajt nem lehet majd termeszteni – emelte ki az egyik legfontosabb pozitív rendelkezést a szakértő.
A zöldszervezet 1600 méteres védőzónát javasolt, de az uniós egyeztetéseken kudarcot vallott a magyar fél maximum – természetvédelmi területek közelében – 800 méteres védősávja is. Másik sarkalatos pont a törvényben, hogy a génmódosított növényt ültető gazdának előzőleg minden, a védőzónán belüli szomszéd birtokos írásbeli hozzájárulását is be kell szereznie.
Ennek következtében előfordulhat, hogy egyes nagyobb földbirtokosok saját területükön tudnak úgy génpiszkált növényt termeszteni, hogy az egész védőzóna a saját területükön belül legyen. Egy átlagos magyar birtok eseten (5-6 ha) azonban körülbelül 40-50 szomszédtól kell írásbeli beleegyezes, ami gyakorlatilag a tiltás feloldása után is ellehetetleníti a termesztést – mondta Fidrich.
Akadémikusok más véleményen
A múlt héten több akadémikus nyílt levelet juttatott el az országgyűlési képviselőkhöz, amelyben úgy látják: a génmódosítást érintő szigorú hazai szabályozás akadályozhatja a modern technológiával összefüggő kutatásokat. Orosz Sándor, a környezetvédelmi bizottság szocialista alelnöke erre utalva kijelentette: a mostani országgyűlési határozat nem kíván állást foglalni arról, hogy a génkezelt növények károsak-e, veszélyesek. Kis Zoltán, a bizottság szabad demokrata tagja szerint kevésbé fontos, hogy „akadémikusok mit írogatnak”. Csinálják a kutatásokat, mi örülni fogunk neki – emelte ki.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
