Élet-Stílus

Nyelvvizsga – alapfogalmak

admin
admin

2006. 11. 07. 08:02

Állami nyelvvizsga: 2000. január 1. előtt csak az Idegennyelvi Továbbképző Központ („Rigó utca”) bonyolított le olyan nyelvvizsgákat, amelyeket az állam elismert, és valamilyen módon előnyöket biztosított azoknak, akik a vizsgát sikeresen letették, és bizonyítványt szereztek. Fontos tudni, hogy minden 2000. január 1. előtt szerzett állami nyelvvizsga-bizonyítvány automatikusan államilag elismertnek minősül 2000. január 1. után.
Államilag elismert nyelvvizsga: 2000. január 1. óta több olyan nyelvvizsga és (sikeres teljesítés esetén) nyelvvizsga-bizonyítvány van, amelyet az állam elismer.

Akkreditáció: annak az eljárásnak a neve, amelynek során az erre felhatalmazott Testület egy-egy vizsgaközpont által bonyolított vizsgaeljárásról megállapítja, szakszerű-e, elméletileg megalapozott-e az adott vizsgáztatás általában. Fontos tudni, hogy az akkreditáció során egy vizsgaközpont kérésére a Testület lefolytat egy átvilágítást, és a vizsgaközpontnak ad ki működési engedélyt. Az akkreditált vizsgaközpontok azok az intézmények, amelyek államilag elismert nyelvvizsgáztatást folytathatnak, és a vizsgázóknak sikeres teljesítés esetén államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt adnak.

Akkreditált nyelvvizsga: az akkreditált vizsgaközpontban lefolytatott nyelvvizsga.

Egyenértékűség: Ha külföldi központ folytat az állam által elismert formában nyelvvizsgáztatást, és ad ki államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt, akkor az a külföldi központ Magyarországon egyenértékű, és ezáltal államilag elismert. Különbség a magyar és a külföldi központ között a bizonyítvány használhatóságában nincs, lehet azonban a vizsgadíjban, a külföldi központok vizsgadíjait ellentétben az itthoniakkal a magyar jogszabályok nem maximálják.

Honosítás: Egy államilag nem elismert, külföldi bizonyítvány a honosítás eljárásán keresztül válhat államilag elismertté. Ha valakinek külföldi nyelvvizsgája van, és nem szeretne újból vizsgázni egy akkreditált magyarországi központnál, akkor megkísérli ezt a bizonyítványt Magyarországon államilag elismert nyelvvizsgaként elfogadtatni. Amennyiben a bizonyítványt olyan külföldi nyelvvizsga-központnál szerezte, amely időközben Magyarországon egyenértékűvé vált, vagyis már államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt ad ki sikeres vizsga esetén, vagy olyan külföldi vizsgaközpontnál, amelyik ugyan nem vizsgáztat Magyarországon, de ismert a Testület számára, (és szerepel a Testület által összeállított nemzetközi nyelvvizsgák listáján, amely a honlapon található), akkor a honosítást un. Általános eljárásban, jelenleg 3500 Ft-ért lehet lefolytatni, és külön vizsgát ehhez nem kell tenni. Ha a vizsgaközpont és a honosítandó bizonyítvány nem ismert a Testület számára, akkor bonyolultabb az eljárás és nem is egyértelmű a honosíthatóság, ráadásul az is elképzelhető, hogy kiegészítő vizsgát kérnek. Ezt nevezzük egyedi honosítási eljárásnak. Ennek díja jelenleg 5000 Ft.

Egynyelvű / kétnyelvű nyelvvizsga(-bizonyítvány): Azok a vizsgák, amelyeken előfordul írásban vagy szóban közvetítési feladat (pl. fordítás, mediáció stb.) a két nyelv között, azok kétnyelvűek, amelyeken ilyen feladat nincs, azok az egynyelvű nyelvvizsgák. Az “egynyelvű” illetve “kétnyelvű” kifejezés a bizonyítványban is megjelenik. Legtöbb célra (felvételi pluszpont, 2005-ig az érettségi kiváltása) mind az egynyelvű, mind a kétnyelvű bizonyítvány alkalmas, kivéve, ha az adott intézmény Tanulmányi és Vizsga Szabályzata másképp rendelkezik. Érdemes erről az intézmény Tanulmányi Osztályán előzetesen érdeklődni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Pregnant woman sitting in childbearing center
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.