Az Oktatási és Kulturális Minisztérium összegzése szerint a megjelenő munkák között szerepelnek irodalmi naplók, visszaemlékezések, interjúkötetek; a művek az egykori budapesti események mellett bemutatják a vidék forradalmát és a történtek külföldi megítélését is.
Az 56-os Intézet Közalapítvány két kötettel készül: Kőrösi Zsuzsanna “1956 emlékezete” és Csics Gyula “Napló 1956-1957” című munkájával. A kiadványok sorában megtalálható Fejtő Ferenc “1956 a magyar forradalom” című könyve, valamint Pomogáts Béla két munkája is, a “A szabadságról és a zsarnokságról”, illetve az “Ötvenhat csillaga”. Szakolczai Attila és Á. Varga László a vidék forradalmáról írt kétkötetes művet. Kiadnak több irodalmi naplót is, ezek közé tartozik Ember Mária Mindent késve, valamint Futaky István Utam a Dossziéhoz című kötete.
Az 56-os forradalom külföldi megítélését mutatja be a BBC magyar adásának két egykori munkatársa, Pallai Péter és Sárközi Mátyás A szabadság hullámhosszán című könyvben, valamint Vladimir Popin szerb író ’56 a jugoszláviai sajtó tükrében című írásában.
A kiadványok között szerepel még egyebek mellett Kertész Ákos: A Nap utcai fiúk, Kopácsi Sándor: 1956 és ami mögötte van, Sümegi György: Naplók, interjúk 56-ról, Szántó Piroska: Forradalmi szvit, Buda Ferenc: Túl a falon, Szigethy Gábor: 1456 és 1956, Kő András: Melburne 1956, Ágh István: Októberi fogadalom, és Lossonczy Tamás: 56-os Vázlatkönyv című munkája.
A mi forradalmunk című kiadványt Földes Anna, az Egység a forradalomban című kötetet Szesztay Ádám, a Piros a vér a pesti utcán című könyvet pedig Győri László szerkesztette.
