Az első hordót Christian Ude, a város polgármestere verte csapra és az első korsót Edmund Stoiber bajor miniszterelnöknek adta. A vasárnapi felvonuláson mintegy 8000 ember vonult fel népviseltes csoportokban, lövészegyletekben és zenekarokban díszes hintókkal. Az egyik hintó ezúttal felborult, ketten könnyebben megsérültek. Egy másik hintóban a menettel tartott Stoiber miniszterelnök és Ude polgármester is.
München az Oktoberfestet I. Lajos királynak köszönheti: 1810. október 12-én, még trónörökösként vette feleségül Therese von Sachsen-Hildburghausen hercegnőt, s hogy demonstrálja a néphez való közelségét, a belvárosban népünnepélyt rendezett, amely október 17-én lóversennyel ért véget. A rét, ahol mindez zajlott, Thereseienwiese nevet kapta, s ma is így nevezik azt a helyet, ahol az Oktoberfestet tartják.
A lóversenyt következő évben megismételték és mezőgazdasági kiállítást is rendeztek, s ezzel létrejött az Oktoberfest hagyománya. Az első körhintát 1818-ban állították fel. A sörnek kezdettől fogva nagy szerepe volt az ünneplésben: eleinte kis standoknál, 1896-tól nagy sörvárakban szerezték be a vendégek az innivalót. Az évek folyamán egyre profibbá vált az élelmezés is, s ma már megfelel minden lehetséges előírásnak.
A rendőrség azonban továbbra is éber figyelemmel kíséri az eseményeket, nem is annyira a bűnözés miatt – bár tolvajlás, miegyéb mindig előfordul -, hanem sokkal inkább azért, mert sok ember, s köztük sok fiatal nagyon berúg, és gyakori a garázdaság, rendzavarás.
