Élet-Stílus

Tíz éve hódít a Flash

Tíz évvel ezelőtt történt, hogy bemutatták a FutureSplash nevű programot, amely szinte rögtön hatalmas sikereket ért el. Fél évvel később átkeresztelték Flashre, s ma már az internetezők 97 százaléka nap mint nap használja.

Idén ünnepli tizedik évfordulóját a Flash. Ez biztos, azonban a tízéves fennállása során sok felvásárlást ért meg, így a pontos dátumot nehéz meghatározni. Stranovsky Zoltán, a prágai Fleishman-Hillard Abode projektvezetője megkeresésünkre a hivatalos dátumnak augusztus 21-ét jelölte meg, ugyanis elmondása alapján ekkor mutatták be hivatalosan a Flash elődjét, a FutureSplasht.

A helyzet azonban ennél bonyolultabb. Az akkor még forradalmian új vektoranimációs eszköz első verzióját ugyanis már 1996. április 10-én prezentálták, s így már augusztusra felhasználóik közt találhattuk a Microsoftot és a Disney-t. Ráadásul az Adobe majd csak szeptember 12-én ünnepli meg a 10-ik születésnapot, mert a szoftver náluk Flash néven viszont csak 1996 decemberében jelent meg.

Egy azonban bizonyos, hogy a weboldalaktól kezdve az online alkalmazásokon át a mobileszközökig a Flash-technológiák már egy évtizede segítik a webes tartalom fejlesztését. Mára a Flash egy átfogó fejlesztési környezetté nőtte ki magát, amelynek köszönhetően megkapóbb, interaktívabb és elérhetőbb weboldalakat lehet tervezni bármely ágazat számára, legyen az a szórakoztatóipar, fogyasztási cikk, közigazgatás vagy oktatás. A technológia ugyanakkor egy fontos rekordot is magáénak tudhat, ugyanis az internetre csatlakozó számítógépek 97,4 százalékán megtalálható a Flash Player valamelyik verziója. S ha a mobil eszközöket is ide számítjuk, akkor elmondható, hogy 600 millió készüléken található már meg napjainkban az alkalmazás. Nézzük, hogyan is kezdődött:

LEGO-s alapokon

Jonathan Gay, a Flash megteremtője szerint minden a gyermekkorában kezdődött. Gyerekként ugyanis kedvenc időtöltése volt a LEGO-hajók építése, ahol elmondása szerint már korán megtanulta a programozás legfontosabb szabályait. Jonathan Gay ugyanis kitalált egy LEGO-építési algoritmust, hogy kevés készletéből a legjobbat hozza ki. „Később ezt a Flash programozásakor is alkalmaztam” – írja a blogjában. Az algoritmus eképpen hangzott: elsőként határozzuk meg, hogy milyen, mekkora és minek a szállítására alkalmas hajót kívánunk építeni, majd építsük meg a vázát, ezután alkossuk meg a többi alkatrészt. Miután készen vagyunk, teszteljük, majd a végén végezzük el az apróbb simításokat. Ha pedig kész, bontsuk le, s nézzük meg, hogyan tudnánk jobbat építeni.

A LEGO-t később Jonathan Gay a programozásra cserélte fel. Elsőként egyszerűbb számítógépes játékokat írt, majd később Pascalban megírta első grafikus programját, amelyet egy joystickkel kellett vezérelni. A fiatal informatikus azonban továbbra is inkább játékprogramokat írt, amelyek során elmondása szerint megtanulta, hogyan készítsen animációkat, digitalizált zenéket, s hogy ezeket hogyan kombinálja össze. Később ez a Flash készítése során nagy előnyt jelentett számára.

Adobe: visszautasítás és felvásárlás

Az egyetem után Jonathan Gay barátjával megalapította a FuturWave szoftvercéget, s egy elektronikus ceruzával működő grafikus alkalmazás fejlesztésébe kezdtek. A program nem aratott sikert, azonban az internet megjelenése arra ösztönözte a programozó csapatot, hogy szoftverüket átalakítsák, s alkalmassá tegyék animációk kezelésére, amelyet később a weboldalakon megjeleníthetnek. Ez a program volt a FutureSplash Animator.
1995 októberére azonban a kisvállalkozás nem volt elég ahhoz, hogy fejlesztésüket népszerűsítsék, így programjukkal kilincselni kezdtek a nagyobb szoftvercégeknél. Elsőként az Adobe-bal tárgyaltak, amely magát az alkalmazást lassúnak találta, így nem köttetett meg az üzlet, később pedig a Fractal Design is visszautasította őket. 1996 augusztusára azonban megtörtént az áttörés, ugyanis a Microsoft az induló MSN weboldalához egy olyan alkalmazást keresett, amellyel oldalát interaktívvá tudja tenni, s a választás a FutureSplashre esett.

Nem sokkal később már a Disney is őket választotta. Így a sikerekre felfigyelve decemberben félmillió dollárért a Macromedia felvásárolta a FuturWave-t, s megjelent a Flash 1.0-s verziója. Érdekesség, hogy a Macromedia és a Flash később, 2006-ban pont ahhoz az Adobe-hoz került, amely korábban visszautasította a kis cég ajánlatát.

A fejlődés viszont megállíthatatlan volt, hiszen 2000 júniusában már az internetezők számítógépeinek 92 százalékán megtalálható volt a Flash Player. 2001 szeptemberében pedig már az Egyesült Államok tíz legnagyobb weboldalából heten megtalálható volt a Flash-komponens. A technológia 2001-ben a mobilokat is elérte, amikor a Symbian operációs rendszerben felbukkantak Flash-applikációk. 2004-ben azután megjelent a FlashLite első verziója, amelyet kifejezetten mobiltelefonokra szántak, s idén már ezen eszközök száma elérte a 100 milliós álomhatárt.

A jövő

Jelenleg a Flash Player már a 9.0 verziónál tart, s a fejlődés nem áll meg. Az Adobe ugyanis bejelentette már új munkaprojektjét, amely az Apollo névre hallgat. Az Apollo már nem egyszerűen egy új generációs Player, hanem a Flash Platform jövője. Egyszerre lesz működőképes három operációs rendszer alatt, és képes lesz kezelni Flash-alkalmazásokat és a PDF formátumot is. Az Apollo lényege ugyanis, hogy egy egységes programozói keretet kíván nyújtani a fejlesztőknek. Így az ActionScript-alkalmazások válhatnak a legelterjedtebb multiplatformos megoldásokká.

Az Apollo programozási alapja a tervek szerint továbbra is az ActionScript marad, kiegészítve a PDF-, illetve HTML-formátummal. Az Apollo 1.0-t elsősorban személyi számítógépekre szánják, de lesznek olyan verziói is, amik telefonokon is elérhetőek lesznek. Az Apollo, ellentétben a Flash Playerrel, helyi számítógépen nem a programba lesz beágyazva, mint projektor, hanem optimális esetben már a gépre lesz telepítve, hasonlóan a Java Runtime Environmenthez.

Tíz év legjobb Flash-oldalai

A Flash 10 évéről több oldal is megemlékezik, mindazonáltal a legjobb Flash-oldalakat a kezdetektől felvillantva az FWA évfordulós oldalán találhatjuk meg. Tulajdonképpen a kezdetek óta a Flash adja a legjobb lehetőséget a fejlesztők kezébe kreativitásuk internetes kibontakoztatására, de nézegetve az elmúlt évtized legjobb oldalait, mégis meglepődhetünk egy-két korai oldal látványos megvalósításán. Az oldalon szavazhatunk is a legjobbakra, és persze az aktuális legeket is folyamatosan figyelemmel kísérhetjük.

A Flash egy évtizede alatt sokat változott az internet vizuális világa, a program jellegzetes példája annak, hogy miként is képes egy, a kreativitást jól kiszolgáló szoftver gazdagabbá, igényesebbé varázsolni a netes információdzsungel milliónyi oldalát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik