Az erőművek nem bocsátják, hanem felfogják, majd a föld mélyébe pumpálják és ott tárolják az általuk kibocsátott szén-dioxidot – magyarázta az eljárást Günter Borm, a potsdami GFZ (Geoforschungszentrum) geológiai kutató központ tudósa. A jelentős klímavédelmi potenciállal rendelkező eljárást azonban nem olyan egyszerű megvalósítani, és jelenleg még nagyon drága. A Potsdam melletti Ketzinben egy kutató csapat ezért kísérleteket végez a klímakárosító gázok föld alatti tárolásának gyakorlati megoldásairól, az „éles fázis” szeptemberben kezdődik.
Legkorábban 2020-ban
Nem újkeletű elgondolásról van szó: egy északi-tengeri gázkitermelő platformon a földgázzal együtt felszínre hozott szén-dioxidot visszapumpálják a mélybe. Az elképzelés új vetülete az, hogy szárazföldön pumpálják vissza az erőművek közelében a föld mélyébe a szén elégetése során keletkező, a füstgázoktól elválasztott szén-dioxidot. A Vattenfall Europe kísérleti projektje a világon elsőként 2008-ban kezdi meg az üzemelést a Szászország és Brandenburg tartományok határán fekvő Spambergben.
A technológia gazdaságos alkalmazása azonban a jelenlegi számítások szerint legkorábban 2020-ban lesz lehetséges. Ennek egyik oka a szén-dioxid gáz kicsapásának költségessége és energiaigényessége, ami jelentős mértékben megterhelné az erőművek hatékonyságát. A BUND környezetvédelmi szervezet (Bund für Umwelt und Naturschutz) klímaszakértője, Matthias Seiche szerint az energiaipari vállalatok csak „hamis kártyát játszanak ki” az új technológiával és „figyelemelterelésre” használják azt. A szűrők utólagos felszerelése drága, ezért „nagyon is valószínűtlen”.
800 méter mély furatok
Évente mintegy 25 milliárd tonna szén-dioxid jut a Föld légkörébe, mégpedig növekvő tendenciával. A potsdami tudósok célja ezért a föld alatti szén-dioxid tárolás lehetőségeinek és kockázatainak a felmérése: „Kicsiben próbáljuk tesztelni a technológiát adatgyűjtési céllal” – jelentette ki a több mint 20 millió euróval finanszírozott projekt vezetője Günter Borm. A támogatáshoz szükséges összeget az EU, a német kormány és az energiaipari vállalatok teremtették elő.
A munkák neheze az idén ősszel kezdődik: három furatot mélyítenek 800 méteres mélységig egy szinte teljesen gázzáró gipsz- és agyagréteg alatt húzódó porózus homokkő rétegbe. Az egyik furaton keresztül aztán két év alatt 60 ezer tonna széndioxidot terveznek a mélybe pumpálni, azaz napi 100 tonnát. A dolog iróniája, hogy csak meglehetősen drágán lehet széndioxidhoz hozzájutni. A másik két furaton keresztül mérik majd fel a gázbetáplálás eredményét, a nyomás alatt cseppfolyós széndioxid viselkedését a föld alatt, hogyan terjed a talajban, és hogyan szorítja ki a homokkőben jelen lévő sós vizet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
