Egy pályafutás vége (AP)
Zidane elveszítette a fejét (BBC)
Az olaszok elleni döntő a hatalmas tét ellenére sportszerű volt, a szurkolók sem igen bántották a rivális játékosokat. Szinte vibrált a levegő a feszültségtől, a hosszabbításban hosszú percekig nyomasztó néma csend uralkodott a berlini Olimpiai Stadionban, miközben a futballisták hősként küzdöttek. Ezt a csodálatos légkört éppen a vb után visszavonuló Zidane törte meg azzal, hogy kirívóan durván, szánt szándékkal mellkason fejelte Marco Materazzit, pedig a labda a közelben sem volt. Erre a cselekedetre akkor sincsen mentség, ha a felvételeken jól látszik, hogy az olasz védő hergeli a riválisát.Mivel a francia szimpatizánsok – akik nem láthattak visszajátszást az esetről – csak azt érzékelték, hogy kedvencüket, Zidane-t kiállították, ettől kezdve fülsüketítő fütyülésbe kezdtek minden egyes alkalommal, amikor az olaszoknál volt a labda. A békés légkör tovaszállt, maradt Zizou méltatlan búcsúja és a sportszerűtlen szurkolás. Az esetnek volt a következménye, hogy a világbajnokot több ezren kifütyülték a kupa átvételekor.
A franciák Materazzi fejét követelik
A francia válogatott tagjai kiálltak a hosszabbításban piros lapot kapó Zinedine Zidane mellett, és a csapatkapitányt szidalmazó Marco Materazzi megbüntetését követelik. A legdurvábban William Gallas szólt: “Amikor láttam, hogy Zidane-t kiállítják, az olaszt legszívesebben pofán vágtam volna!”
Raymond Domenech, az ezüstérmes válogatott szövetségi kapitánya szomorúságának adott hangot: “Borzalmas érzés volt látni, hogy azon a vb-n, ahol remekül játszott, piros lapot kap a döntőben, és így fejezi be pályafutását. Tíz percre volt attól, hogy mindenki tapssal búcsúztassa.”
A 11-es párbajban egyedüliként hibázó David Trezeguet nem Zidane-t okolja a vereségért, mert barátját egyértelműen durván provokálták: “Zinedine emelt fővel búcsúzhat, ám az a másik (Materazzi), aki megnyerte a vb-t, nem. Az élet fontosabb, mint a futball.” Trezeguet hozzátette: Zidane – ha nem vonulna vissza – biztos eltiltást kapna, ám az, aki megsértette, nem.
Marcello Lippi, az olaszok szövetségi kapitánya szerint bizarr, hogy Zidane ilyen körülmények között vonul vissza. A döntő legjobbjának választott Pirlo nem érti, mi történt: “Zidane talán ideges, talán fáradt volt. Ennek ellenére nagy bajnokként vonul vissza.” A két főszereplő – a rendes játékidő két gólszerzője – egyelőre nem nyilatkozott az incidensről. A francia klasszis csak a csapattársaival beszélt, míg Materazzi a rá váró újságíróknak csak egy “ciao-t” mondott. Zidane a finálé 110. percében szándékosan belefejelt Materazzi mellkasába, a játékvezető pedig a partjelző tájékoztatása után kiállította a sztárt.
Mindent megnyert
Rá se nézett a kupára (Sport1)
Bár már a kora miatt nem képes olyan teljesítményekre, mint fénykorában, Zinedine Zidane a francia csapatnak továbbra is az egyik kulcsembere volt a vébén. A válogatottságot már évekkel ez előtt lemondta, de amikor a selejtezők során veszélybe került a vb-re való kijutás, számos más veterán társával együtt visszacsábította Domenech. A vezérletükkel sikerült is kiharcolni a szereplést, és végül a döntőig meneteltek a gallok, ahol tizenegyesrúgásokkal maradtak csak alul az olaszokkal szemben.Zidane, vagy ahogy sokan nevezik, Zizou a Cannes együttesében kezdett, és 17 évesen már debütált az élvonalban. Innen a Girondins Bordeaux-hoz került, ahol már meg-megcsillogtatta tudását, és 1994-ben a válogatottba is behívták. A nagy áttörés, amikor a Bordeaux-val UEFA-kupa döntőt játszott. Ezután igazolta le a Juventus, ahol a kilencvenes évek egyik legnagyobb játékosává fejlődött. Két év alatt két olasz bajnoki címet nyert, igaz ez idő alatt két BL-döntőt is elveszített. 1998-ban a világbajnoki címmel „vigasztalódott”, a döntőben két gólt szerzett a brazilok ellen. A 2000-es Eb-n is csúcsformában játszott az egész válogatottal együtt, úgyhogy nem is csoda, hogy övék az aranyérem.
Egy évvel a kontinenstorna után, akkor rekordnak számító összegért a Real Madridhoz igazolt, ahol rövid idő alatt a királyi gárda meghatározó embere lett. A 2002-es BL-döntőn az ő parádés találatával nyert a spanyol gárda a szezon meglepetéscsapata, a Bayer Leverkusen ellen. Ezután azonban már egyre kevésbé tudja összefogni a csapatot, eltűnőben a korábbi gyorsasága, és a korábbiakhoz képest sokat hibázik. A lába azonban még mindig aranyat ér, és továbbra is remekül lát a pályán. Bármikor képes gólhelyzetbe hozni a társait, és a francia válogatott egyik vezéregyénisége.
