Élet-Stílus

Ász-kritika a zöld tárcának

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb vizsgálata során számos kritikát fogalmazott meg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) elmúlt években végbement átszervezéssel kapcsolatban, és elmarasztalta a tárcát pénzügyi szempontból is.

Az ÁSZ a 2002. évi kormányzati struktúraváltásig visszanyúló átalakítási folyamatot nem tekinti integrációnak, mert csupán „a szakmai területek egymás mellé szervezése történt meg. A számvevők megítélése szerint a korábbi környezetvédelmi minisztérium előkészítetlenül vette át a vízügyi ágazatot, az átszervezés lassú volt, a vízügy integrációja és a szervezeti átalakítások ténylegesen csak 2004 elején kezdődtek meg, és még nem fejeződtek be – áll az összefoglalóban. Az ÁSZ megítélése szerint az átszervezések ellenére a minisztérium szervezete túltagolt.

Drasztikus forráselvonás

A minisztérium éves zárszámadását az ÁSZ döntően rendben találta, ám kifogásolta, hogy fejezeti előirányzatokból két évben rendeltetéstől eltérő jutalmat és szerződéses juttatásokat fizettek ki. Az összegzés szerint a minisztérium gazdálkodását a központi források szűkülése határozta meg. A kiadási előirányzat 2003-tól drasztikusan, mintegy harmadával csökkent, ezt 2004-ben elvonások, 2005-ben tartalékképzés szűkítette. A fejezeti kezelésű előirányzatok szerkezete átalakult, számuk harmadára csökkent. Az ÁSZ vizsgálata során a KVM a változásokat indokolni nem tudta, de az okok egyértelműen a központi források hiányára utalnak.

A források szűkítése miatt késnek az EU felé vállalt programok is, a számvevőszék példaként az Országos Ivóvíz Minőségjavító Programot, az Ivóvízbázis-védelmi Programot, a védett természetvédelmi területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvényi rendelkezés teljesülését említi. Az előirányzatok változásai megnehezítik a több éves programok folyamatos finanszírozását és a megvalósíthatóság nyomon követését – áll a jelentésben. A számvevők pozitívan minősítették az EU források igénybevételét, és ha a fejlesztéseknél elő is fordult határidőmódosítás, projektet mégsem töröltek. A Kohéziós Alapból a 2004-2006 közti időszakra 526 millió eurót kötöttek le.

Veszélyben a programok

Késett az ágazat irányításhoz szükséges Nemzeti Környezetvédelmi Program második üteme, ami 2002 helyett egy éves késéssel indult: a 6 éves programra 2100 milliárd forintot határoztak meg, az első két évben azonban a költségvetés támogatása elmaradt az időarányos forrásigénytől. A források korlátozása a vízügyet is érintette, a beruházások körében öt előirányzatból mindössze 72,4 kilométer árvízvédelmi töltés épült meg. A Vásárhelyi terv 2004-2007. évekre szóló első ütemére 50 milliárd forintot terveztek, de a költségvetési törvények ennek még a felét sem biztosították, és ezt tovább csökkentették az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítását célzó kormányzati intézkedések. Hátrányosan érintették a vízgazdálkodást a létszámcsökkenések, amit az ÁSZ tavalyi vizsgálatában már egyszer kockázatosnak ítélt.

Javaslatok Persányinak

Az ÁSZ megállapítja, hogy elmarad a követelményektől a minisztérium belső kontrollrendszere, szabályozottsága, illetve működése. Az ellenőrzési létszám nem a feladatokhoz igazodott, emiatt és a soron kívüli ellenőrzések miatt az éves ellenőrzési munkaterveket nem tudták maradéktalanul végrehajtani. A számvevőszék kockázatosnak ítéli azoknak az ellenőrzéseknek az elmaradását, amelyek az intézményi belső kontrollokat értékelnék. A területi hatóságoknál jellemző a növekvő ügyiratszám és a határidő túllépése – olvasható az összegzésben. Nem építették ki a beruházások monitoringját, bár ez az EU források felhasználásánál megtörtént – mutatnak rá..

Az ÁSZ az ellenőrzés megállapításai alapján javaslatokat fogalmazott meg Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszternek. Ezek a törvényi és az EU-kötelezettségekből fakadó források biztosítására vonatkoznak, valamint arra, hogy a tulajdonosi vagyonrészek értékesítésénél, illetve a privatizált állami feladatok teljesítésénél kísérje figyelemmel a garanciákat. Javaslatok vonatkoznak továbbá az informatikai rendszer biztonságának növelésére, a pályázatok hasznosulásának nyomon követésére, és a belső ellenőrzés megerősítésére. Az ÁSZ az összegzésben a pozitívumok között említi a környezeti elemek állapotát nyomon követő monitoring rendszer kiépítését, továbbá a határvizek esetében eredményes a szomszédos országokkal való együttműködés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik