Élet-Stílus

Ősi királyságok emlékeit kutatták magyar régészek Szudánban

admin
admin

2006. 05. 26. 09:47

Hazatért első ásatási időszakáról a szudáni Nílus-völgy leletmentésére kiutazott Magyar Merowe Régészeti Expedíció. A Nílus negyedik vízesésénél tervezett duzzasztógát által veszélyeztetett régészeti örökség megismerésére és megmentésére kiutazott hat fős expedíció rendkívüli körülmények között dolgozva kezdte meg a munkát a páratlanul leletgazdag területen.

Extrém körülmények között végzett eredményes terepmunka után tért haza a Magyar Merowe Régészeti Expedíció csapata Szudánból. Az expedíció 2006. januárjában kezdte meg a terepi munkát a civilizációs jellegektől mentes, villany és ivóvízhálózat nélküli apró Nílus parti falu, el-Ganaet térségében.

A szudáni kormány által épített, 2008-ban elkészülő Merowe-gát – közel három Balaton méretű – tava által elöntendő területből mintegy 40 négyzetkilométert kaptak a magyar régészek. (A teljes elárasztandó terület jelenleg 50-60 ezer ember állandó otthona, de időszakosan nagy nomád népesség is feltűnik itt.)

Az expedíció az előzetes információk alapján régészetileg fehér foltnak számított, Szudán e térségében soha nem folyt tudományos régészeti feltárás. Annak ellenére nem, hogy már az első terepbejárás rávilágított: a terület rejti az ősi afrikai királyságok emlékeit, de középkori keresztény emlékek is előfordulnak a Nílus negyedik zuhatagának vidékén.


Mire bukkant a magyar expedíció?

A magyar expedíció 2006-os terepi munkája elsősorban a kutatási terület bejárásával, valamint a felszíni jellemzők dokumentálásával, geodéziai terepmérésekkel telt. A 18 kilométer hosszú, a Nílus bal partján elterülő területen mintegy 54 lelőhelyet azonosítottak be. A feltárt legkorábbi emlékek, a pattintott kőkorszak középső időszakából származó kőeszközök, legalább 40-50 ezer évesek.

A mintegy 8-10 000 évet szinte érintetlenül átvészelő terület részét képezte legkorábbi ismert afrikai királyságoknak. Fontos eredménynek számít az i.e. 3. és 2. évezredből az ún. Kerma kultúrához tartozó nagyszámú lelőhely előkerülése, melynek emlékei az utóbbi évekig csak Núbia északabbi vidékéről voltak ismertek. A Kerma kultúra területén az i. e. 2. évezredben hatalmas afrikai királyság jött létre. A fővárosáról elnevezett Kerma királyság az időnkénti háborúktól eltekintve folyamatos kereskedelmi kapcsolatban állt a szomszédos Egyiptommal. Kerma királyai uralták a Belső-Afrikából a Földközi-tenger felé irányuló luxuscikkek, így az elefántcsont, a különleges fafajták, állatbőrök, drágakövek, fűszer- és gyógynövények kereskedelmét.

El-Ganaet környékén kőből épült, sírdombokból (tumuluszokból) álló nagy kiterjedésű sírmezők, gazdagon díszített kerámiaedények maradtak. Az ebből a korból származó lelőhelyek nagy száma és sűrűsége azt mutatja, hogy ez a terület jóval kedvezőbb éghajlatú, sűrűbben lakott vidék lehetett.

Emlékanyag a Meroitikus korból

A kutatás egyik alapkérdése az volt, hogy a 4. zuhatag (katarakta) vidéke részét képezte-e annak a hatalmas kelet-afrikai királyságnak, amelyet Napata, majd Meroitikus királyság néven ismerünk az i.e. 8. – i.sz. 4. század között. Napata fekete fáraói közel nyolcvan évig ültek Egyiptom trónján, ezt követően Meroé királyai felügyelték a belső-afrikai kereskedelmet.

A kérdés egyelőre nyitott. Az azonban már most elmondható, hogy a Meroitikus kor utolsó évszázadaiból és az ezt követő periódusból különösen gazdag emlékanyag származik. A sivatagi tájból jól kiemelkednek azok a gyakran 20 méter átmérőjű sírdombok, amelyekbe gazdag melléklettel temették el a halottakat. Az ásatások során több ilyen tumuluszt is feltárt a csoport. Különleges leletnek számít az egyiptomi stílusú fajansz amulett és gyöngysor, amely egy kisgyermek sírjából került elő.

Leletek a núbiai kereszténység korából

Kevéssé ismert tény, hogy Núbia lakói Bizáncból és Egyiptomból érkező hittérítők hatására a Kr. u. 6. században keresztény hitre tértek. A magyar koncessziós terület a Makuria nevű keresztény királysághoz tartozott, amelynek lakói egészen a 14. századig megtartották vallásukat, amikor is a lakosok nagy része muszlim hitre tért.

Váratlan és nagyon izgalmas leletnek számítanak azok az agyagból készült görög betűs feliratot tartalmazó keresztény sírtáblák, amelyek arról tanúskodnak, hogy ezen a vidéken a vártnál jóval elterjedtebb volt az írásbeliség a középkor folyamán.

Az expedíció 2007 telén tér vissza a területre. Mielőtt a vidék véglegesen elmerül a Nílus hullámaiban, választ kell találni arra kérdésre, hogy milyen lakosság élt a környéken a fekete fáraók korában. Feltárásra vár még és könnyen lehet, hogy izgalmas kincseket rejt számos nagyméretű tumulusz is. A következő szezon feladata továbbá, annak a szigetnek a részletes vizsgálata és ásatása, ahol a helyi legendák szerint egykoron keresztény templom állt. A felszín vizsgálata alapján, annyi már bizonyos, hogy az egy év múlva víz alá kerülő el-Ganaet szigetén jelentős keresztény kori épületmaradványok rejtőznek a homokban.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fideszes vagyok, mert onnan kapok pénzt

The Cranberries May 9th, 2012 Sound Academy Toronto, Ontario (Photo by Michael Hurcomb/Corbis via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.