Adódik talán mindez abból, hogy Köln karneválváros: februári maskarás felvonulásai és az azt körülvevő játékok vidámak és életkedvvel teliek. A Kölsch nemcsak az itteni dialektusra vagy a pofa sörre utal, hanem arra a „karneváli” életstílusra is, amely az év majd minden napját áthatja.
A dóm
A karneválon kívül, ami mindenképp eszünkbe juthat Kölnről, az a katedrálisa: minden kétséget kizáróan ez a város legmeghatározóbb épülete. Közvetlenül a Rajna-parton, a pályaudvar mellett magasodik Köln városa fölé ez a monumentális, mennyek felé nyúló épület. Története hosszú évszázadokra tekint vissza. A kölni érsek 1164-ben valahogy megszerezte érsekségének a három betlehemi király hamvait, és arany szarkofágban egy kivételesen szép, új katedrálisban szerette volna elhelyezni. Megkezdődött hát a templom építése… majd 632 év múlva be is fejeződött. (Ha igazságosak akarunk lenni, akkor azt azért hozzá kell tenni, hogy 1560-ban pár száz évre felfüggesztették az építkezést).
Annak ellenére, hogy a katedrális ilyen sokáig épült, a betlehemi királyok jóvoltából hamar zarándokok célpontjává vált Köln. Még címerében is megtalálható a királyokra való utalás: a három korona őket szimbolizálja. A katedrális a világörökség része.
Néhány adat pár szóban – Köln
• Köln Észak-Rajna-Wesztfália tartományközpontja: több mint egymillió lakosával a negyedik legnagyobb német város.
• Lakosainak 17 százaléka külföldi (a legnagyobb számban török)
• Az első nagy kölnigyár természetesen kölni eredetű: a Farina cég 1709-ben alakult, és legismertebb márkája a 4711 nevű kölni.
• Köln Németország egyik legnagyobb médiaközpontja; TV-fővárosnak is szokták nevezni, ugyanis itt készül a német produkciók 30 százaléka. Néhányan az itt székelők közül: WDR, Deutsche Welle, RTL, Vox, VIVA…
• A Christopher Street Day Németország-szerte a homoszexuálisok
ünnepnapja. A kölni változata a legnagyobb: idén július 14–16. között kerül megrendezésre.
• 2005 augusztusában XVI. Benedek pápa látogatott a városba: a XX. Ifjúsági Keresztény Világtalálkozón tartotta beavatását követő első istentiszteletét. Több mint 800 ezren zarándokoltak ide.
• Németország legnagyobb egyeteme Kölnben van: diákjainak száma 44 ezer.
Kölsch-tour
Persze nemcsak a dóm az egyetlen érdekesség a városban. Számtalan más kulturális és történelmi érték teheti érdekessé itt-tartózkodásunkat. Végiglátogathatjuk a város serfőzdéit – természetesen kóstolókkal tarkítva –, ellátogathatunk a híres csokimúzeumba – már az épület maga is megér egy pillantást –, bebarangolhatjuk a román és középkori emlékeket… vagy csak egyszerűen letelepedhetünk a folyópart egyik kricsmijében, és élvezhetjük, ahogy a Rajnával karöltve tovafut az idő.
Mindegy, merre járunk Kölnben, utcai zenészekbe, falfestőkbe és egyáltalán, bohém arcokba mindenhol belefuthatunk. S ha éppen vezetett városnézésre vágyunk, másképp, Kölnben azt is megtehetjük: akár feminista szemszögből is meghallgathatjuk a város történetét.
De ha egy vasánap éppen Kölnben járunk, és nem sajnálunk 11 eurót kiadni, akkor részt vehetünk a város által szervezett Frühschoppen-Kölschtouron. Tizenegy órakor az idegenforgalmi központból indul az a séta, amely a kölni életmód jellegzetességeit mutatja be két óra alatt (nem csak turistáknak!). A Kölsch-t egyenesen a hordóból csapolva ihatjuk, és a helyi ételkülönlegességekből is ízelitőt kapunk (Himmel und Ääd, Kölscher Kaviar). Jegyek szintén a turisztikai központban kaphatók.
Történelem
• Ókor: a rómaiak az 50-es években megalapítják Köln városát.
785: érseki székhely lesz.
• 1164: Rainald of Dassel megszerzi érseksége számára a betlehemi három királyok földi maradványait, és Köln zarándokhellyé válik.
• 1475: Köln birodalmi szabad város lesz, és létrehozza saját hadseregét, a Vörös Szikra csapatát (Rote Funken). A régmúltú sereg emléke manapság a karnevál hagyományaiban él tovább: a Vörös Szikra Társaság Köln legnagyobb karneválcsapata.
• Napóleon idején Köln elveszti szabad városi jogait, és a Francia Köztársaság részévé válik. A franciák által modernizált közélet, amely a város nemességét megfosztja befolyásától, 1900-ig van érvényben.
• 1815 (Bécsi Kongresszus): Köln a Porosz Birodalom részévé válik. Mivel a Rajna mentiek főleg katolikusok, a poroszok meg főleg protestánsok, kiengesztelhetetlen vallási csatározások veszik kezdetüket.
• XIX. század: Kölnhöz csatoltatnak a környező települések, és így lakossága 600 ezerre nő. Az iparosodás Kölnt is érinti, de mégsem olyan drasztikusan, mint a közeli Ruhr-vidéket.
• A II. világháború alatt Kölnt több száz légitámadás éri, és belvárosa teljesen elpusztul. A felújítások megkezdése előtt a várostervező Rudolf Schwartz így vélekedik: Köln a világ legnagyobb rakás szemete.
• 1947-ben megkezdődnek a felújítási munkálatok, és az utolsó templom rekonstrukciója 1990-ben fejeződik be.
A bulik városa
A dóm és a Heimarkt közötti Rajna-partszakaszon kocsmák, dzsesszbárok és sörkertek váltogatják egymást. Bármelyiket is választjuk, biztos kedves lesz a kiszolgálás: nyaranta különösen kellemesek a nyitott teraszok. A helyiek legkedveltebb éjszakai szórakozónegyede a Friesenviertel: eredetileg ez volt a város piroslámpás negyede, de mára már nemcsak az örömlányok után vágyóknak kínál szórakozást. A Belgischen Viertel leginkább a médiában dolgozók és a művészek szórakozónegyede.
A Ringstrasse pedig főleg jó éttermekben bővelkedik. Végül: az egyetem kerülete természetesen a diákok kedvence. A helyiek előszeretettel nevezik latin negyednek ezt a kocsmákkal, bárokkal és utcai falatozókkal teli környéket (utalva ezzel a prominens párizsi szórakozónegyedre). Persze akit zavarna, hogy a legtöbben 30 év alattiak, az ne ide menjen este.
Napjaink két felkapott helye a Studio 672 (Venloer Strasse) és a Tiefenrausch (Hohenzollernring). A Gloria klub pedig arról közismert, hogy vendégseregébe mindenki belefér: homók, heterók, transzvesztiták és még sokan mások.
A kölni víz: 4711
Az illatszer története valahol az ókori Egyiptomban és az arab világban keresendő, ám világméretű elterjedését Köln városának köszönheti (amire azért elég egyértelműen utal az esszencia neve).
A kölnit a XVIII. században nemcsak illatosításra használták, hanem gyógyhatású szerként, feloldva fogyasztották is. Ennek köszönhetően latinul aqua mirabilis, vagyis csodavíz volt a neve. Egy Franz Maria Farina nevű szerzetes nászajándékba adta a csodavíz receptjét egy kölni hivatalnok fiának, Wilhelm Mülhensnek (1792). Mülhens, felbuzdulva az üzleti lehetőségen, összefogott az olasz tudóssal, és kölnigyártásba kezdett.
A titkos alapanyagú terméknek hamarosan hatalmas sikere lett. Híre egyre terjedt, és az európai elit kedvencévé vált: uralkodók és művészek egyaránt ezt használták mosdatlan testszaguk palástolására. A napóleoni megszállás idején a francia katonák is szorgalmasan küldözgették a parfümöt szeretteiknek: innen ered az eau de cologne, vagyis a kölni víz elnevezés. A Mülhens család végül 1994-ben vált meg cégétől: magába olvasztotta azt az egyik multinacionális szépségipari vállalat.
Köln Welcome Card
Ingyenes utazást bitosít a tömegközlekedési eszközökre a teljes VRS (Verkehrsverbund Rhein-Sieg) területen. Kedvezményes árú belépést (néhol 50%) és vásárlást biztosít 70 különböző helyen: múzeumokban, színházakban, hajókázásnál, boltokban és éttermekben. Megvásárolható: turisztikai információs standoknál és szállodákban.
1 felnőtt (24 órára) = 9 €, 1 felnőtt (48 órára) = 14 €, 1 felnőtt (72 órára) = 19 €. Családi vagy csoportos kártya is váltható (Gruppenkarten), melynek ára 18 €, 28 € és 38 €. Ezzel 2 felnőtt és max. 3 gyerek (14 év alatti) közlekedhet, vagy pedig 3 felnőtt. Létezik Pink Welcome Kártya is a városban: ez a fent említett helyeken kívül még a GLBT (Gay & Lesbian) helyekre is kedvezményes belépést biztosít.
1. Imhoff-Stollwerck Csokoládémúzeum: A Rajna-parti lenyűgöző épületben megtudhatunk mindent, amit a csokiról valaha tudni szerettünk volna. A csoki történelme a Maya időktől napjainkig, technológia, trópusi kert és egy olyan szökőkút vár minket, amelyből éjjel-nappal 200 kiló csoki folydogál. A múzeumi alkalmazottak édes waffellel járnak a látogatók között, és arra bíztatják őket, hogy nyaljanak csak bele nyugodtan… Nem csak gyerekes program!
2. Sétáljunk egy jót a romantikus Rajna-parton, és egy pofa Kölsch (sör) mellé rendeljünk tipikus Rajna-vidéki étket: 1. „Himmel und Ääd” (Erde): krumplipüré, füstölt véreshurka almaszósszal és szalonnával, vagy 2. „Kölscher Kaviar”: véreshurka hagymakarikákkal és uborkával.
3. Ha éppen játszanak valami kedvünkre valót a Kölni Filharmóniában, látogassunk el oda egy este. Akkusztikája kitűnő, és Európa egyik legnagyobb koncertterme.
4. Keressük fel a Siebengebirgében (Hét-hegység) Németország egyik legszebb természeti látnivalóját. A Koblenz és Köln között elterülő hét hegy mindegyikéről csodás kilátás nyílik a Rajna völgyére. A hegyek között útközben megpihenhetünk az egyik bortermelő kis faluban. Megközelíthető kocsival, busszal és hajóval is.
5. Mivel Bonn csak 30 kilométerre délre, Düsseldorf pedig 40 kilométerre északra fekszik Kölntől, ha esetleg egy kis változatosságra vágyunk, átruccanhatunk ezen városok valamelyikébe.
