Csak a fővárosban valamivel több mint két és fél millió vendég közel hat és fél millió éjszakát töltött el az elmúlt év során. A legtöbben Németországból és Nagy-Britanniából érkeznek hazánkba, őket követi az Egyesült Államok, Olasz- és Spanyolország. Több mint negyven százalékkal nőtt a Magyarországra érkező angolok száma az egy évvel korábbihoz képest, melyért a szigetország és hazánk fővárosát összekötő fapados légitársaságok járatai lehetnek felelősek. A legnagyobb növekedés a kínai turisták számában tapasztalható, tavaly összesen durván harmincezer éjszakát töltöttek hazánkban, ami
másfélszer annyi, mint egy évvel ezelőtt.
A többi nemzet tekintetében enyhe hullámzásról beszélhetünk. A németek elsősorban a Balaton parti és egyéb gyógyvizeket keresik fel, például Hévízt, Keszthelyt. A fő vonzerőt a hazai gyógyszolgáltatások, gyógykezelések, rekreációs szolgáltatások, valamint a határközeli fogászatok jelentik, mondta el a FigyelőNetnek Pajor Mariann, a Startutazás Iroda marketing vezetője, melyek színvonala nem marad el a nyugat-európaitól, viszont körülbelül a harmadába kerülnek. A sármelléki reptérről közlekedő charterek olcsón megközelíthető ponttá teszik a területet. Az Egyesült Államokból repülők kulturális célzattal érkeznek, többségük szemében egzotikus exkommunista ország Magyarország, népszerűek körükben a körutak. A britek főleg a fővárosra kíváncsiak, a fiatalok bulizni érkeznek. Összesen közel két millió kétszázezer külföldi fordult meg Budapesten az elmúlt év során
Élen a luxusszállodák
2005 a négy-öt csillagos szállodák éve volt. A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint országosan tizenhét öt- és száztizenhét négycsillagos hotel működik, ebből tizenhárom öt-, illetve harmincnyolc négycsillagos a fővárosban található. A sikeres évhez hozzájárult, hogy az utóbbi esztendők pangó turizmusa miatt a nagy hotelek nem engedhették meg magunknak az áremelést.
A kedvező ár tavaly meghozta gyümölcsét, a 2005-ös év összesített adatai még nem állnak rendelkezésre, de a januártól novemberig terjedő időszakra már készültek kimutatások a szállodák kihasználtságára vonatkozóan. A legjobban a négycsillagos szállodák mentek, hetvennégy százalékos kihasználtsággal, az ötcsillagosok egy százalékkal maradtak le, a háromcsillagosok kihasználtsága hetven százalék körül mozgott. Az ennél alacsonyabb besorolású szállodákról nem készült kimutatás, de Kopócsy Andrea a Magyar Szállodaszövetség elnökének becslése szerint negyven-ötven százalékos kihasználtság a reális.
Lefelé zárul az olló
A legmagasabb hazai kategóriában a kétágyas szobák átlagára Budapesten negyvenezer forint körül mozgott tavaly, a négycsillagos, illetve a vidéki ötcsillagos hoteleké tizenötezer, míg a háromcsillagosoké hét-kilencezer között. Ezek az átlagok, ettől eltérő árakkal is találkozhatnak a vendégek, a budapesti Four Seasons hotel legolcsóbb kétágyas szobája például hetvenhétezer forint egy éjszakára, a legdrágább lakosztályért pedig több mint egymillió forintot kérnek. Vidéken jellemzően alacsonyabb árakkal találkozunk. A legnagyobb különbség a legmagasabb kategóriában érhető tetten: a vidéki ötcsillagos szállodák nagyjából a fővárosi négycsillagos szállodák árkategóriájába tartoznak. Az árkülönbség továbbhaladva lefele egyre vékonyodik, végül a legalacsonyabb árkategóriában az árak összeérnek.
Emelkedő elvárások
A turisták igényei az egyre magasabb szolgáltatások felé terelődnek. Már a köznyelvből is kezd kiveszni a garniszálló kifejezés, mely olyan hagyományos szállodát jelent, ahol a főétkezések közül csak reggelizési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére. A csillagok száma viszont folyamatosan emelkedik, és itt-ott megjelennek az egyelőre hivatalos elnevezés híján butik hotel névre keresztelt vendéglátó egységek, melyek kis szobaszámúak, ám igen magas szolgáltatási színvonallal dolgoznak. Mindez azért is alakult így, mert a piac mostanra bővült és szegmentálódott annyira, hogy a magasabb színvonalú szolgáltatások iránt is igény mutatkozott.
Ez nem mellékesen a belföldi turizmust is fellendítette. A legkeresettebbek: a wellnesz-szolgáltatások, illetve a vezeték nélküli internetet lehet még említeni, melyek nagyban fokozzák a vendégek komfortérzetét. Pajor Mariann ezzel együtt úgy véli, hogy a hazai felső árkategóriájú szállodák magas színvonalon szolgáltatnak ugyan, de sem az infrastruktúra, sem a személyzet nincsen felkészülve a tömegek kiszolgálására: telt ház esetén nincs hely az étteremben, a medence, a wellneszegységek nem bírják a megterhelést, nem alkalmasak több vendég befogadására.
Célzott marketing
A vendégek egyik fele üzleti céllal érkezik, többnyire a cég költéségén, ők az utolsó pillanatban foglalnak szobát, kevésbé árérzékenyek – fogalmazott Koszta Sándor, Art’otel Budapest szálloda értékesítési és marketing igazgatója. A nagyobb, multinacionális érdekeltségeik miatt munkatársaikat sokat utaztató cégeket közvetlenül is felkereshetik a nagyobb kapacitással rendelkező szállodák üzletkötői. A cégek egy éves meghatározott, a hotelben eltöltött vendégéjszakát garantálnak, a hotelek pedig ezért kedvezményes árakat.
Velük ellentétben a turisták többsége hónapokkal előre szereti lefoglalni szállását, ők viszont sokkal jobban odafigyelnek az árakra. Az értékesítés lehet egyéni, ilyenkor a vendégek maguk gondoskodnak a szobafoglalásról, interneten, a szálloda honlapján, internetes szolgáltatókon keresztül, telefonon, illetve személyesen a hotel recepcióján. A hotelek tour operátorokkal – multinacionális utazási irodákkal – és Magyarországon székelő, beutaztató irodákkal állnak kapcsolatban – tudta meg lapunk Koszta Sándortól. Nem szabad lebecsülni a szájhagyomány szerepét sem, ebből a nagyobb, ismerősen csengő nevű szállodák profitálhatnak elsősorban.
Lassan hazánkban is elterjednek a cégek által szervezett, úgynevezett inszentív utak. A cég vagy saját dolgozóit jutalmazza egy rövidebb-hosszabb utazással, vagy partnereinek ajándékoz ilyet. A cél egy maradandó élményen keresztül erősíteni a kapcsolatot a cég és alkalmazottai, partnerei között. A helyszín a büdzsétől függ, három csillagos hoteltől felfele jönnek szóba szállodák. A különféle tréningeket is szívesen rendezik meg vidéken a vállalatok, ehhez megfelelő infrastruktúrára, kivetítőre van szükség, ezért a jobban felszerelt, magasabb besorolású hoteleket részesítik előnyben a cégek.
