A híres eset a 20. század elején történt Angliában és nagy port vert fel. Főszereplője George Edalji volt, egy skót asszony és egy iráni származású anglikán lelkész fia. A sötét bőrű, alacsony, rövidlátó emberke ügyvéd lett, és abban a biztos tudatban élt, hogy sikerült integrálódnia az angol társadalomban. Mi több, vakon hitt a törvényekben.
1903-ban azonban Great Eyrley-ben, ahol élt, valaki brutális módon öldöste a lovakat, teheneket. A rendőrség azonnal George-ot gyanúsította, mondván, angol ember nem, csak egy félvér lehet képes ilyesmire. George hiába hangoztatta ártatlanságát, hét évi kényszermunkára ítélték. Onnan kérte Sir Arthur segítségét – írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
Az író, bár még sohasem végzett nyomozói tevékenységet, alapos munkával bebizonyította George ártatlanságát, és kampányt indított kiszabadításáért az újságokban és a parlamentben. 1907-ben George-ot szabadon engedték, de nem rehabilitálták és kártérítést sem kapott. Sir Arthurnak a rendőrséget és az ügyészséget rasszizmussal illető vádjaival senki sem törődött.
Az írót ez a kudarc annyira letörte, hogy egyre inkább magába zárkózott, míg végül a spiritizmusban keresett vigaszt. George csak 23 évvel később, a londoni Royal Albert Hallban felállított ravatalánál “találkozott” újra jótevőjével, akivel médium útján próbált kapcsolatba lépni. A kritikusok szerint Barnes könyve izgalmasabb, mint Conan Doyle regényei.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
