Az orosz parlament felsőháza szerdán egyhangú szavazással, ellenszavazat nélkül, 131 igen és egy tartózkodás mellett áldását adta az alsóház által múlt pénteken elfogadott törvényre, amely már csak Putyin elnök szentesítésére vár. A ritkaságokat és ősnyomtatványokat is tartalmazó köteteket 1945-ben vitték a Szovjetunióba. A Nyizsnyij Novgorod-i Lenin Könyvtár már minden előkészületet megtett, hogy a köteteket Putyin február végén–március elején esedékes magyarországi látogatásáig hazaszállíthassák.
Az első olvasatban július elején elfogadott törvény szövege 134 kötet visszaadásáról szólt, de a Lenin Könyvtárban azóta még egy kötetet megleltek, és besoroltak a hazakerülők közé. Dienes Dénes sárospataki könyvtárigazgató szerint magyar szakemberek az 1990-es években 146 kötetet azonosítottak Nyizsnyij Novgorodban.
A helyük máig üresen áll
Sárospatakon örömmel fogadták az orosz felsőház döntését: „a könyvek helye máig üresen áll, úgy hagytuk, ahogy hatvan évvel ezelőtt az elődöktől örököltük” – mondta a hír hallatán Dienes Dénes professzor, a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának vezetője. A könyvtár munkatársai azt tervezik, hogy a könyvritkaságokat megérkezésük után nagy gondossággal áttanulmányozzák, szükség esetén restaurálják, és bemutatják a nagyközönségnek.
Igazán itthon értékesek
Dienes Dénes emlékeztetett arra, hogy 1938-ban 172 kötetnyi ősnyomtatványt, kéziratot és dokumentumot szállítottak el a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárából Budapestre, ahol bankok, takarékpénztárak széfjeiben helyezték el azokat. „A kötetek innen tűntek el a második világháború végén, s a bankok feljegyzései mellett egy kalandos úton előkerült Károli-biblia tanúskodott arról, hogy a gyűjtemény a Szovjetunióban lehet” – fűzte hozzá. A professzor elmondta: „A sárospataki könyvek igazán itthon értékesek.” A kutatók, a történészek Magyarországon tudják a legjobban feldolgozni a dokumentumokat, és teológiai, filozófiai, történelmi, valamint liturgikus tartalmuk elsősorban a magyarok számára hordoz fontos elemeket.
A magyar katonák is fosztogattak
A Lenin Könyvtár egyébként a tárolási-gondozási költségek törvényben előírt megtérítése mellett a múlt év végén támogatást kapott a magyar kormánytól a kötetek digitalizálásához is. Emellett a Mol Rt. frissen létrehozott oroszországi alapítványa szerdán közel egymillió dollárt adományozott két múzeum helyreállításához a voronyezsi területen, amelynek megszállásában a második magyar hadsereg is részt vett 1942 nyarától 1943. eleji megsemmisüléséig. Egy új katalógus számba vette azokat a műtárgyakat, amelyeket magyar katonák szállítottak el az osztrogozsszki múzeum pincéjéből – mondta Natalja Kompaore igazgatónő.
Oroszok vagy németek?
A második világháború végén a sárospataki könyvtár 172 olyan kötete tűnt el, amelyet budapesti bankokban őriztek. Orosz álláspont szerint a visszavonuló németek hurcolták el a köteteket, majd szovjet csapatok Berlintől északra rájuk bukkantak, és egy átcsoportosítás nyomán magukkal vitték őket Gorkijba, a mai Nyizsnyij Novgorodba. Magyar szakértők szerint viszont a szovjetek közvetlenül vitték el a köteteket a budapesti bankokból.
