Élet-Stílus

Atombiztos „Noé bárkája” épül

admin
admin

2006. 01. 16. 10:04

Az Északi-sarktól alig ezer kilométerre, egy jéghegybe vájt betonbunkerbe helyezik az élet biztosítékát nemsokára. A terménybank gondolata nem új, de a norvégok most komolyan belekezdtek a megvalósításba.

Legyen atomtámadás, földrengés, világméretű vírusjárvány, terrorizmus avagy energiaválság, ezen a helyen a katasztrófákat túlélők biztosan megtalálják majd az emberiség által termesztett növényfajták mindegyikét.

Az ötlet alapvetően nem új: a norvég kormány már a nyolcvanas évek elején felvetette, hogy létre kellene hozni a Norvégiához tartozó Spitzbergák szigetcsoport valamelyik jéghegyében egy olyan „terménybankot”, ahol a létező összes növényfajtának az egyedeit összegyűjtenék, és mindenféle külső behatástól megóvnák.

Akkoriban az ötletet végül elvetették, mivel a szigetcsoporthoz könnyen hozzáférhetett a Szovjetunió is, márpedig a szovjetek kiszámíthatatlansága miatt a norvég kormány semmiféleképpen nem kockáztathatta meg egy költséges „terménybank” létrehozatalát.

A Szovjetunió felbomlásával azonban újból esély nyílt rá, hogy egy esetleges katasztrófa túlélői számára átörökítsék azokat a hasznos növényfajokat, amelyek számunkra a természetes táplálék zömét kiteszik. A norvég kormány így újból elővette az aktát, leporolta, és nemsokára meg is valósítja egy 3 millió dolláros projekt keretében.

Az ideális helyszín a Spitzbergák

Az alapvető célkitűzés szerint hozzávetőleg 2 millió takarmánynövényt akarnak mag formában eltárolni a hatalmas bunkerben, melyet 1000 kilométerre az Északi-sarktól vájnának egy nagy jégszikla belsejébe. A bunkert egy méter vastag betonfal, légkamrák és légnyomásálló ajtók védenék a külső behatásoktól. Ha bekövetkezne a legrosszabb, akkor ez a bunker képessé tenné az emberiséget arra, hogy rekonstruálja korábbi életformáját.

A bunkert alapvetően nem őriznék éjjel-nappal, a természeti csapások vagy a felmelegedés káros hatásaival szemben a magvakat minden bizonnyal megvédenék a jól megtervezett bunker vastag falai. A tárolt növények jelentős részét manapság már nem termesztik, ám a kutatók minden növényfajt „megörökítenének” ezen a módon. Ahhoz egyébként, hogy a terménymagok túléljenek bármit is, elsősorban hidegre, hozzávetőleg mínusz 18 Celsius-fokra van szükség, a Spitzbergák pedig megfelel e feltételnek.

Csakis végveszély esetén

A leendő „gabonabank” a ma már létező „magbankokból” szerzi be a magokat. Ilyen takarmánybank nemcsak fejlett országban létezik, épült már Mexikóban, Szíriában, de Nigériában is, ám biztonságosság szempontjából messze elmaradnak a most megépítendő mögött. A kiöregedett hűtőrendszer vagy a nem megfelelő biztonsági előírások miatt ma már igen sok „terménybankot” sorolnak a nem biztonságos kategóriába.

Az Spitzbergákon tárolt növényi magokhoz csakis végveszély esetén nyúlhatnak hozzá: akkor, amikor az összes többi „terménybank” valamilyen oknál fogva már megsemmisült. Világszerte egyébként hozzávetőleg 1300 ilyen terménybank létezik, amelyekben összesen 6 millió növényfajtát tárolnak. Az ilyen tárolóknak nagy szerepe lehet a későbbiek folyamán a biodiverzitás fenntartásában is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.