Éppen az ember agyi információinak informatikai kereshetőségét kutató háromnapos konferenciáról érkezett hullafáradtan. A reptérről noteszgépén szélessávú internetes kapcsolaton keresztül – szokás szerint – végigpásztázta lakását a felszerelt, hálózatra kötött kamerák segítségével. Valami nem stimmelhetett, mert a kutyus zavartan és kókadtan kószált fel-alá. Aggódva ült autójába, ahol a többórás dugóban a beépített szélessávú internet segítségével ismét a lakás képeire kapcsolt. Aggodalma csak fokozódott, amikor észrevette: a konyhában tejszerű folyadék csordogál, a gyönyörű vízipálma pedig kókadozik.
Mire a folyton rohanó yuppie hazaért, szembesült azzal, mi is történhetett. Kedvenc fagylaltja a mélyhűtő ajtaján át csorgott a földre, a lakásban kellemetlen, furcsa szag terjengett, a megromlott fagylalté keveredett a kiolvadt pizzákéval. Mivel a kellemes „mesterséges hűvöshöz” szokott, már a lakás ajtajában megcsapta a kitóduló 45 fokos forró levegő. A redőnyök persze felhúzva, a légkondi pedig fűtésre állítva a nagy nyári melegben. A mosógépet már ki sem nyitotta, tudta, hogy márkás színes ingeit dobhatja a kukába, mert forró fehérítő programmal dolgozott a gép.
NEM UTÓPIA. Nem kellett sok idő, hogy rájöjjön lakásának új, „mindent vezérlő” informatikai rendszere súlyos vírustámadás áldozata lett. Talán a bulikat megelégelő szomszéd, talán barátnőjének előző kedvese akart bosszút állni – gondolta. Azt sem tartotta kizártnak, hogy az erősödő antiglobalista mozgalom pécézte ki magának, ki tudja. Akárhogy is, a szagok még hetekkel később is terjengtek, néhány hónappal később el is adta a rossz emlékű lakást. Megfogadta, ha nem is áll be a mindent elutasító bio-mozgalom aktivistái közé, egy darabig mégsem lesz számítógéppel vezérelt lakása.
A jövőbe tekintő látomás közelebbre néz, mint gondolnánk. A leírt informatikai rendszerek prototípusai már ma is kiválóan működnek. Távolról vezérelhető szinte minden olyan folyamat a lakásban, ami elektromosan működik. Kereskedelmi forgalomban ma is kapható interneten programozható, a kutyát etető és kamerával távolról figyelő gép.
A jövő tehát megérkezett, az intelligens otthon azonban csak az egyik irány, amerre az otthoni informatika terjedhet. Nemes Dániel, a FilterMax Kft. ügyvezetője például egyenesen kimondja: a PC halott. Legalábbis a ma ismert íróasztali formájában. Helyét a lakás központi informatikai egysége veszi át, amely nem csak a bevezetőben emlegetett funkciókat vezérelheti.
Már ma egyértelmű, hogy alig néhány éven belül az ilyen szélessávú eléréssel ellátott „otthoni állomások” adják majd a televízióadást, ezeken át működik majd a telefon, a kép- és hangrögzítés, vagy éppen a játékot és a tanulást is ezek a PC-re kívülről hasonlító, de annál jóval többet nyújtó masinák szolgálják majd.
Trendek a számítástechnika fejlődésében
● A PC asztali formájának nincs igazi jövője: helyette a mobilabb noteszgépek és PDA-k terjednek el.
● Szélessávú drót nélküli hálózatba kapcsolódnak az otthoni gépek (PC, notesz, PDA, DVD-felvevő, HiFi berendezés). Ezzel bárhol (például a hálószobában is) elérhető minden funkció.
● A PC-ből otthoni IT-központ válik, a szöveg-szerkesztési és internetezési feladaton kívül a hagyományos posta és a hifi kiszorítása után a telefon,
a tévé és a videó helyét is átveszi.
● Az otthonok távoli vezérlése (légkondi, redőnyök, mosógép és hasonlók vezérlése).
● Távfelügyelet és a távoli megfigyelés (a webkamerák mintájára) nagyobb szerepet kap. Betegellátás, gyerekfelügyelet mellett a magánjellegű „leskelődés” lesz egyre divatosabb.
● A felgyorsuló számítási teljesítmény növekedése utat nyit a mesterséges intelligencia hatékonyabb felhasználása előtt (fordítóprogramok, beszédértés, látásjavítás).
Aki pedig ugyanezt a mobilitást nagyobb képernyővel és teljes értékű billentyűzettel akarja élvezni, annak ott a noteszgép. Egy nagy tudású, irodai notesz ma már kétszázezer forint alatti áron kapható, azaz legfeljebb 1,5-2-szer annyiba kerül, mint hasonló tudású asztali társa. (Ez a szorzó két-három évvel ezelőtt akár 4-5-szörös is lehetett.)
BE A FILMBE. A mobilitást és a médiaképességet már ma is mind jobban kihasználják a számítástechnika kedvelői. Eközben szinte észrevétlenül mind nagyobb körben terjednek az új kép és hang megoldások. A magnókazettát több éve eltemethették a zenebarátok, de lassan már a CD haláláról is megkapják a gyászjelentést. (Igaz, a tömörített – például MP3-as – zeneformátumok nem adnak CD minőséget.)
A képi forradalom azonban ennél is „látványosabbnak” ígérkezik. Mint Vámosi Zsolt, a Nagual Pictures nevű játékszoftver-fejlesztő cég producere mondja, a jövő a filmszerű játékoké. A hollywoodi szuperprodukciók már most is legtöbbször megjelennek PC-kre vagy konzolokra írt változatban, de a jövő még többet ígér. Vámosi szerint nincs már messze az idő, amikor a számítógépre olyan filmszerű játékok kerülnek, amelyeket a játékokat amúgy nem kedvelők passzívan végignézhetnek. Viszont ha a néző úgy akarja, bármikor bekapcsolódhat aktív szereplőként a történetbe, szabadon, kreatívan alakíthatja a mesét. No persze a filmkedvelő, de nem tinédzser generációk körében aligha lesz tömeges a „játékfilmek” élvezete, de az efféle megjelenések mindenképp egy erősebb új tartalmi iparág megszületését jeleznék.
HATÁROK. Bár éppen a viharos fejlődés kellős közepén tart a világ, s számtalan új irány mutatkozik, a legfontosabb mégis talán a gépi intelligencia fejlődése. Ez a terület hordozza magában a legtöbb kérdőjelet is. A szoftverfejlesztők hosszú évek óta birkóznak a feladattal, hogy az emberi agy hatékonyságának és képességeinek legalább töredékét belezsúfolják a gép memóriájába. A valóban jól működő mesterséges intelligencia (MI) tömeges hétköznapi felhasználását csak a távolabbi jövő hozhatja el. Igaz, folynak ez irányú intenzív katonai kutatások, de az öntudatos gépek még 2005-ben is a sci-fik világába tartoznak.
Az egyre gyorsabb hardverek ugyanakkor az MI fejlődésében is segítenek. Most jelennek meg az otthoni gépekben a többmagos processzorok, a PC-k számítási sebességének várható többszöröződése a mind okosabb fordítóprogramok és hangfelismerő programok irányába mutat. A beszéd felismerése azonban nagyon nagy falat. Számtalan próbálkozásról tudunk: tanítható programokkal már értek el eredményeket, de a billentyűzet még hosszú évekig gépeink része marad. Gépelni gyorsabban meg lehet tanulni, mint egy mai beszédfelismerő programot hatékony munkára fogni. A fő gond az, hogy a folyékony beszédet a gépnek szótagokra kell bontania, amelyek kiejtése és szövegkörnyezete változik. Ami pedig nekünk természetes, azt a gépnek úgy kell megtanítani, mint amikor egy kisgyerek beszélni tanul.
MINDENT LÁT. A változás nemcsak a beviteli eszközök terén nagyon gyors, hanem a megjelenítőkén is. Már ma sem ritka, hogy valaki plazmatévéjére kötött számítógéppel írja e-leveleit, s böngész az inteneten. A drótnélküli hálózatok világában pedig a billentyűzettel vagy PDA-val akár a legkisebb helyiségben is lehet netezni, filmet nézni, telefonálni vagy internetes rádiót hallgatni. Prototípusként már fél tucat cég mutatott be háromdimenziós monitort.
Ennél a tendenciánál is jelentősebb a kép- és hangfelismerésen alapuló azonosítás fejlődése és ennek alkalmazása, főként megfigyelési célzattal. A titkosszolgálatok életében ez persze nem újdonság, de fontos jövőbe mutató tendencia a magánéleti megfigyelés elharapódzó divatja.
A magánlakás bekamerázása ma már nemcsak Győzike kiváltsága. Néhány tízezer forintos költséggel bárki abszolválhatja a feladatot. Addig persze nincs gond, amíg bébiőrként, balesetek megelőzésére vagy betegfelügyeletre használja valaki a kamerát. De felcseperedő gyermek vagy házastárs megfigyelése már komoly morális aggályokat vet fel. Joggal kérdezik sokan: hová vezet ez? A válasz pedig egyszerű: meglátjuk.
