A tervezet hétfő esti vitájában Hegyi Gyula (MSZP) azt hangsúlyozta, a jogszabály reményei szerint garanciát nyújt az ellen, hogy az aranybányák cianid szennyezése bármely európai uniós tagállamban vagy tagjelölt országban környezeti károsodást okozzon. Olajos Péter (MDF) egyebek között annak fontosságát emelte ki, hogy a majdani jogszabályban szereplő előírásokat a tagjelölteknek is figyelembe kell venniük.
A szóban forgó iparágban keletkező hulladék 2000-ben Romániában, 1998-ban Spanyolországban okozott súlyos károkat, mivel jelentős mennyiségű, nehézfémeket, illetve cianidot tartalmazó bányászati melléktermék került a környezetbe. Becslések szerint az EU-ban évente keletkező mintegy 400 millió tonna hulladék 29 százaléka a bányászatból származik.
A strasbourgi vitában, illetve a szavazás után mindkét magyar képviselő méltatta a dokumentumot, amely szerint a jövőben például minden egyes új bánya megnyitásakor a tulajdonosnak pénzügyi garanciát kellene adnia, hogy a kitermelés után rehabilitálni lehessen a környezetet. A jelentés a jelenleginél jóval nagyobb szigorúságot igényel a hulladék kategorizálási rendszerében és a szabályozástól való nemzeti eltérések engedélyezésében. A dokumentum a már lezárt bányák veszélyeire is felhívja a figyelmet.
Hegyi Gyula a vitában hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a környezetvédelmi szempontoknak érvényesülniük kell az ásványi nyersanyagokat kitermelő ipar hulladékának a kezelésében is, és a szabályozás a közösségi joganyag része kell, hogy legyen. Utalt arra, hogy csak a 2000-es tiszai ciánszennyezés 18 millió eurós kárt okozott Magyarországnak kizárólag a halászat és a turizmus terén, míg a környezeti ártalmak, valamint a természeti örökségben okozott pusztítás értékét felbecsülni sem lehet.
Olajos Péter méltatta, hogy a jövendő szabályozás szigorítja az engedélyezési eljárást, nagyobb hangsúlyt helyez a megelőzésre, részletes hulladékgazdálkodási terv kidolgozását írja elő, nő a témával kapcsolatos információk hozzáférhetősége, a tevékenységgel kapcsolatos pénzügyi garancia az eddigieknél nagyobb területre terjed ki, illetve a terület rehabilitációját is kötelezővé teszi. Külön kiemelte annak jelentőségét, hogy a szabályozást a tagjelölt államoknak is be kell majd tartaniuk.
Mivel úgynevezett együttdöntési eljárásról van szó, a parlament szavazását követően még a tanácsnak is állást kell foglalnia az irányelvről. A szabály csak azt követően léphet életbe, ha a tagországok képviselői is jóváhagyják az EP javasolta módosításokat.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
