Eredetileg egységes technológiai szabványnak indult azzal a céllal, hogy a felhasználók nagy sebességgel vihessenek át adatokat mobil eszközökről – egyszerre továbbíthassanak adatot és hangot. Mára a technológia kialakult, bár nem lett egységes a szabvány, a 3G terjedése világszerte megkezdődött.
Itthon is elhárult minden akadály, amikor tavaly decemberben hirdettek eredményt a 3G-tenderen; a három győztes, a T-Mobile, a Pannon GSM és a Vodafone 52,5 milliárd forintos bevételt hoz az államháztartásnak. A pályázat sikeres lezárása után 2005-ben elindult Magyarországon a harmadik generációs mobiltelefon-szolgáltatás fejlesztése.
Mire jó a 3G?
Cél a gyors mobilinternet? Viszonylag jó alternatívát kínál majd az internetezésre az új szabvány, de meg sem közelíti a jelenleg igénybe vehető szélessávú internetkapcsolatok átlagos átviteli sebességét.
Kérdés persze, hogy a gyors mobil-adattovábbítás lehetősége vajon megváltoztatná-e a mobiltelefonálás módját. A válasz kézenfekvő, mégis kevesen látják be: nem változtatja meg! Ez az oka annak, hogy a 3G folyamatosan késik, és hogy nem sorakoznak olyan szolgáltatók, amelyek csak 3G-s rendszerek telepítésével foglalkoznának: az országok többségében telített a mobilkommunikációs piac, s a felhasználóknak voltaképpen nincs is olyan nagy szükségük gyors, mobilos adatátvitelre. Lehetnek persze olyanok, akiknek megváltás volna egy ilyesfajta szolgáltatás – itthon például sok helyen nincsen más lehetőség az internet elérésére –, érdemes azonban szem előtt tartani, hogy ez tőlünk nyugatabbra egyre kevésbé van így.
Négyféle szabvány
A 3G „szabvány” egyáltalán nem egységes; ma négy nagy lehetőség közül válogathatnak a gyártók: UMTS, CDMA2000, TD-SCDMA – Kína saját „szabványa” – és a japán NTT DoCoMo szolgáltató által indított FOMA, a világ első kereskedelmi 3G-szolgáltatása (2001-ben indult).
Az Európában népszerűbb UMTS-nek a 3GPP szervezet a gazdája, a főképp Ázsiában honos CDMA2000-nek meg a 3GPP2, ám ez a két társaság csak a nevében hasonlít egymásra.
Az összképet egy kicsit bonyolultabbá teszi, hogy az UMTS (Universal Mobile Telephone System) olyan 3G-s mobiltelefon-technológia, amely a W-CDMA kódolást használja az adatok fizikai, rádióhullámos továbbításához, és W-CDMA alapú a FOMA is, csak éppen mégsem teljesen kompatibilis az UMTS-sel – bár van törekvés a két rendszer összedolgo-zására.
A legelső UMTS-szolgáltatás 2003-ban, Angliában indult el, a Hutchinson tulajdonában levő „3″ nevű mobilszolgáltató jóvoltából. Ez a cég, mint első, a szerencsésebbek közé kerülhetett, s mára már világszerte vannak 3G-szolgáltató partnerei.
A 3G-szolgáltatás más frekvenciákat és más kódolást használ, mint a ma használatos GSM-rendszerek, emiatt újabb készülékek és újabb bázisállomások bevezetésére lenne szükség. Ami a bázisállomásokat illeti, érdemes megjegyezni, hogy feltétlenül szükséges újabb tornyokat építeni; használható a már meglevő hálózat is, a telepített gerinchálózat fizikai áteresztőképessége azonban gátat szabhat az adatátviteli sebesség ugrásszerű növelésének. Az indulás tehát szolgáltatói oldalon biztosan magas költségekkel jár.
Decemberig ingyenes itthon
A T-Mobile a Budapest háromnegyedét lefedő harmadik generációs hálózatán augusztus 26-án elindította kereskedelmi 3G-szolgáltatását. A videotelefont, gyors adatátvitelt, zeneletöltést és mobil-tv-szolgáltatásokat is kínáló 3G év végére a főváros majdnem egész területén elérhető lesz. A mostani indulást több hónapos zártkörű ügyfélteszt előzte meg, ezen időszak alatt a folyamatosan épülő 3G-hálózatot a kiemelt partnerek, a vállalati ügyfelek és a tesztre jelentkezők közül kisorsolt érdeklődők használták.
A főváros háromnegyedét lefedő új 3G-hálózatot megfelelő mobiltelefonnal kényelmesen, a meglévő díjcsomaggal, külön előfizetés és regisztráció nélkül, a telefonban lévő SIM-kártyával minden T-Mobile-os automatikusan használhatja. Egyedül a videotelefon használata igényel egyszeri és díjmentes regisztrációt.
Videotelefon
Jellemzően a 3G lehetőségeit használja az új szolgáltatás, a videotelefon, amellyel a hívó felek láthatják egymást. A videohívás során a telefont használók akár környezetüket, az általuk fontosnak tartott eseményt vagy érdekes helyszínt is megmutathatják beszélgetőpartnerüknek. A szolgáltatás most a T-Mobil hálózatában ingyenes decemberig, de még hírek sincsenek arról, hogy mennyibe fog ez kerülni jövőre.
Mobil tv telefonhívással
A gyors adatátvitel miatt a 3G-hálózattal lefedett területeken minden eddiginél egyszerűbben, egy telefonszám videohívásával is elérhetővé váltak a mobil-tv-tartalmak. A legtöbb 3G mobilról videohívással nézhető műsorok és a t-zones WAP-portál kifejezetten a 3G-hez kapcsolódó tartalmai szeptember 30-ig ingyenesen tekinthetők meg. A T-Mobile hálózatában több televíziós csatorna hírműsorai, kedvelt sorozatai is elérhetők jelenleg.
Super 3G, 4G
A Super 3G-nek elnevezett technológiával tízszer olyan gyors lehet az adatletöltés, mint a mostani 3G-hálózatokban.
Szakértők szerint azért kezdtek ilyen hamar bele a 3G utódjának a fejlesztésébe, mert a szolgáltatók tartanak a WLAN- és a hosszabb hatósugarú WiMAX-hálózatok térhódításától.
A Super 3G fejlesztésében 26 vállalkozás működik együtt, egyebek között a Vodafone, az NEC, a Siemens, az NTT DoCoMo, a Cingular és az Alcatel. Az új technológia a várakozások szerint 2007-re lesz életképes, kereskedelmi alkalmazása csak 2009 után várható.
A DoCoMo már 1998 óta végez kísérleteket negyedik generációs készülékekkel. Az idén már bejelentette, hogy 300 megabit/sec csúcssebességű (átlagosan 135 megabit/sec) kapcsolatot sikerült létesítenie 4G-s vezeték nélküli alapállomások és egy tőlük 800-1000 méter távolságban, 30 mérföld/óra (48 kilométer/óra) sebességgel haladó autó között.
Az UMTS-rendszerek adatátviteli sebessége meglepően jó: ideális esetben 1920 kilobit/másodperces sebességgel továbbíthatnak adatot (vagyis nem 2 megabit/másodpercessel, ahogyan sokszor pontatlanul állítják). Ez maximális érték, általában inkább csak 384 kilobit/másodperces sebességre lehet számítani, amely szavatolható is a legtöbb valóságos helyzetben. Ez az alapszintű ADSL-szolgáltatás sebességének felel meg, s ha arra gondolunk, hogy mobiltelefonon keresztül is megy, és rézkábel sem kell hozzá, igen szép teljesítmény.
Lefedettség
A T Mobile ígérete szerint a 3G-szolgáltatása 2005 végére Budapest majdnem egész területén elérhető lesz. A 3G-szolgáltatás kültéren és bizonyos esetekben épületen belül is igénybe vehető, annak figyelembevételével, hogy a jel erősségét jelentősen befolyásolja az ablakok közelsége, az épület anyaga (például vasbeton, illetve a színezett üveg jelentősen árnyékol), valamint az a tény, hogy növekvő magassággal növekszik a jel erőssége. A jel továbbítása során a környező épületek is árnyékolhatnak. Az aktuális lefedettségi és forgalmi viszonyoknak megfelelően igénybe vehető a 3G-szolgáltatás. Az elérhető letöltési sebesség (maximum 384 kbps) nagymértékben függ a felhasználó által használt eszköz beállításától. A hálózatfejlesztés során a 3G-szolgáltatás lefedettségi területe időről időre kismértékben változhat.
Antennadzsungel?
A belga BASE távközlési cég közzétett adatai szerint Belgiumban a mostani 6 ezerről 40 ezerre gyarapodik az antennák száma. A városokban 800 méternyire lesznek egymástól a GSM-antennák, a sűrűn lakott területeken ez a távolság csak 500 méter lesz. A berendezéseket tömbházak, templomok tetején helyezik el.
A BASE szóvivője szerint azért van szükség az eddiginél jóval több antennára, mert a mobilszolgáltatók bevezetik az UMTS (3G)-hálózatokat. A gyors és magas adatátviteli hálózatok kiszolgálására épített UMTS-antennák hatótávolsága kisebb, mint a mostaniaké, így az antennákat sűrűbben kell elhelyezni.
A belga Proximus, a Mobistar és a BIPT szerényebb antennaszám-növekedéssel számol, szerintük 2007 végére a jelenlegi 6 ezer GSM-antenna csupán 9 ezerre bővül, igaz, ezzel csupán 50 százalékos lefedettséget tudnak elérni.
Drága 3G-licenc
Hazánkban a múlt év végén dőlt el, hogy melyik szolgáltató juthat 3G-s frekvenciatartományokhoz. Egy nyertese már biztosan van ennek az üzletnek: az állam. Hogy a szolgáltatóknak mennyi idő alatt térül majd meg a több mint 50 milliárd forint, azt nem lehet tudni, csak az biztos, hogy azt inkább a mostani GSM-szolgáltatások igen magas díjából fogják fedezni, nem a 3G-s bevételekből.
A Vodafone a 15 évre szóló jogosultságért vagy 16,5 milliárd forintot fog fizetni, a T-Mobile 17 milliárdot, a Pannon GSM 19 milliárdot.
Van-e kereslet a 3G-re
Nem lehet pontosan felmérni az igényeket, hiszen egy kiépítés alatt álló rendszerről van szó, amelynek még a tarifáit sem ismerjük. A 3G valószínűleg egy technológiai fejlesztési szint, amelyet meg kell lépni egy magára valamit adó telekommunikációs társaságnak, még akkor is, ha a leendő szolgáltatások megtérülése bizonytalan.
