Élet-Stílus

Spanyol ünnepek – szőlő a torokban

Délen teljesen máshogy ülik meg az ünnepeket, mint nálunk. Nincs Mikulás, ritka a karácsonyfa, a többség nem is december 24-én ajándékozik, mindezek ellenére a mentősök fokozott készenlétben állnak. A spanyolok sajátságos babonákkal várják az újévet is.

A spanyol hagyományok egyértelmű nyertesei a gyerekek: az

 Még a suliból is lóghatnak

Spanyolország felnőtt társadalma nagyon toleráns a gyerekekkel és a fiatalokkal szemben. Ezt bizonyítja az is, ahogyan a szünet előtti utolsó napjukat tölthetik a gyerekek. Ilyenkor a gimnazisták legfeljebb az első órára mennek be az iskolába, az egyetemisták pedig csak azért vánszorognak be az egyetemre, hogy találkozzanak társaikkal, és közösen látogassák meg a madridi főtéren, a Plaza Mayoron rendezett, egyetlen karácsonyi vásárt. Itt a már nagyobbak „vörösboroskólát” fogyasztanak, hogy felmelegítsék magukat, mivel a tél elég csípős az Ibériai félsziget belső részén is. Ez a szokás olyannyira elfogadott, hogy az egyetemek büféi erre a napra külön ajánlatokkal állnak elő, alkoholt is kínálnak a hallgatóknak, és egyetlen oktatási intézmény tanára sem emel szót a lógás és az alkohol ellen.

iskolai szünet már karácsony előtt elkezdődik, és legalább január hatodikáig tart, hiszen aznap jönnek a három királyok. Bár a spanyol és magyar ünnepek megegyeznek, mégis teljesen mások azáltal, hogy más hangsúllyal bírnak. Az ibériaiak jobban ragaszkodnak a Biblia szövegéhez, így náluk az ajándékokat, csakúgy mint az újszülött Jézusnak, a három királyok hozzák, a Mikulás pedig csak egy kapitalista jövevény.

Kitisztított cipők a három királyokat várják

Az általuk Papa Noelnek nevezett Mikulás a kontinens déli csücskébe már üres puttonnyal ér, de ez nem is baj, mert a gyerekek nem várnak tőle ajándékot. Papa Noel inkább csak egy kedves figura, aki Franco halála után a kapitalizmussal érkezett: a bevásárlóközpontokban feltűnik ugyan, ám csokoládé másolatai nem árasztották el a pultokat.


Hasonlóan azonban a magyar gyerekekhez a spanyolok is kitisztítják a cipőjüket, és kirakják az ablakba, hogy másnap reggelre ajándékokkal legyen tele, csakhogy ezekbe a január hatodika reggelén érkező három királyok rejtik el a meglepetéseket, mint a Bibliában, amikor a megszületett Jézust köszöntötték. Ezen a napon a szűk család együtt ebédel, és elfogyasztják az elengedhetetlen gyűrű alakú tortát, amelybe egy apró figurát rejtenek. Meglepő, de megtalálása nem öröm – akinek jutott, az fizeti a tortát. A szép nap végére az örömbe üröm is vegyül: Gáspár, Menyhért és Boldizsár a szünet végét is elhozza, másnap újra kezdődik a tanítás.

Egy-két praktikus szülő kezdi átvenni Európa más népeinek szokásait, karácsonyfát vásárolnak, és december 24-én nyújtják át az ajándékokat, hogy a gyerekek a szünet hátralévő két hetében kedvükre játszhassanak velük.


Spanyol ünnepek – szőlő a torokban 1

Karácsony – a mentősök fokozott készenlétben

Karácsonykor a legtöbb városban élő család több napra elutazik az egyik szülő szülőfalujába, hogy ott együtt ünnepelhessenek a nagycsaláddal. A közös vacsorán nem ritka, hogy harmincnál is több ember gyűlik össze ilyenkor, így nem csoda, hogy megadják a módját. Ülésrendet készítenek, finom ételekkel lepik meg egymást, danolásznak és felöntenek a garatra, ami kivételes alkalom, mivel a közhiedelemmel ellentétben a spanyolok nem isznak sokat. A nem szokott alkoholmennyiség viszont őszintévé teszi őket, régi sérelmek kerülnek napvilágra, a családtagok összeszólalkoznak, és akár verekedésre is sor kerülhet. Rossz nyelvek szerint karácsonykor a mentősök fokozott bevetésre készek.

Szilveszter – szőlőszemezgetés jobblábon

Szilveszterkor rendszerint nem cseng folyamatosan a telefon az ambulanciát, pár évvel ezelőtt azonban sok dolguk akadt a mentősöknek ezen az éjszakán. A spanyol szokások szerint ugyanis mindenki szűk családja körében várja meg otthon az éjfélt, és csak azután kezdődik a baráti mulatozás. Az éjfélt a madridi óra üti el, amelyet a televízió is közvetít. Minden kongatás után kötelező egy szőlőszem lenyelése, – ezt a hagyományt egy spanyol sem hagyná ki -, amely az év 12 hónapját jelképezi. Ha valamelyik szem lenyelésével problémájuk akad, – ami azért fordulhat elő, mert Spanyolországban kis szemű és kis magú szőlőt nem árulnak –, az azt jelenti, abban a hónapban nem lesz szerencséjük.

Pár évvel ezelőtt a technikusok azonban elállították az órát, így az kétszeres sebességgel ütötte el az éjfélt. Emberáldozatot ugyan nem követelt az akció, de sokak torkán megakadtak a szőlőszemek, és a mentősöknek jócskán volt munkájuk aznap éjjel. Ráadásul a legbabonásabbak még azzal is nehezítik a feladatot, hogy jobb lábon állva folytatják le a szőlőeszegetést, nehogy bal lábbal kezdjék az újévet.

Az év első reklámja – illik ismerni

Éjfél után indulhat a party, de általában csak a fiatalok mennek el otthonról, az idősek nem szerveznek maguknak külön összejöveteleket. Mielőtt a „gyerekek” elhagynák a házat, megnézik a rögtön éjfél után következő reklámot. Náluk nincs himnusz-éneklés, hiszen himnuszuknak nincs szövege, és a köztársasági elnök sem köszönti őket. Az év első reklámjáért viszont horribilis összegeket kérnek el a televíziós társaságok, és minden spanyol kíváncsi, melyik az a cég, amely ezt is hajlandó megfizetni. Ezt az eseményt egyébként sokkal nagyobb érdeklődés övezi, mint nálunk a köztársasági elnök beszédét, ez ugyanis az év első közös társasági beszédtémája.

Reggeli süti másnaposság ellen

A fiatalok ezek után házibuliban folytatják az újév ünneplését, nem jellemző az utcai közös örömködés. A buli hajnalig tart, alkohollal vegyítve, csakúgy, mint itthon. Hajnalban az utcákon viszont árusokba botolhatunk, akik az ilyenkor hagyományosan reggelire fogyasztandó süteményt árulják, és a fiatalok meg is veszik azt. A szokásnak ugyanis praktikus okai vannak, a zsíros tésztájú édes süti felszívja az alkoholt lefekvés előtt, és a másnaposság érzetét így jelentősen csökkenti.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik