Élet-Stílus

A tél Schönbrunnban

Ausztria télen elsősorban a síelők célpontja, ám ha valaki nem tud snowboardozni, síelni, sífutni, akkor is találhat magának számtalan szórakozást. A karácsonyi bécsi bevásárlást például érdemes Schönbrunnal és kávézással összekötni.

Bécsben, a császárvárosban a Stephansdom, a belváros, a Hofburg, a Parlament, a Városháza, a Burgtheater vagy a többi műemlék megtekintésén, illetve a Grinzing vendéglőinek felkeresésén kívül a legfőbb attrakció Schönbrunn, „az osztrák Versailles” meglátogatása.

Schönbrunn persze nem télen az igazi, a gyönyörű parkok, sétányok nem mutathatják a legszebb arcukat, de ami az egykor Fischer von Erlach által épített vadászkastélyon belül látható, az is páratlanul szép, s a magyarok számára kifejezetten érdekes, sőt tanulságos is.

A 2000 lakóhelyiség közül ma negyvenet lehet megtekinteni. Akinek egy-két euróval kevesebb a pénze, az beérheti a szerényebb, 22 termes túrával, de érdemesebb a hosszabb tárlatot megnézni, mert számos érdekesség csak ott látható. A német nyelvű tárlatvezetés amúgy megemlíti, hogy Mária Terézia nem császárnő volt – ezt a szinte névleges címet, a német-római császárét férje viselte –, hanem magyar királynőként uralkodott. Férje, Lotharingiai Ferenc mondogatta: „nem császárnő, de uralkodó…”


A tél Schönbrunnban 1


Ferenc József, a ritka tehetségtelen uralkodó





Vadászkastélyól a palotáig
Meg kell jegyeznünk, hogy az egyetemes és az osztrák barokk kiemelkedő mestere, Fischer von Erlach csak egy nyári vadászkastélyt épített a mai Bécs nyugati városrészébe, amely akkortájt még messzinek tűnt a fővárostól. Az 1600-as évek végén kezdődött építkezésre a barokk stílus volt jellemző. Utóbb azonban Mária Terézia, aki hosszabb időt szeretett volna itt tölteni, egy emeletet ráépíttetett, és néhány más kiegészítő elemet is rendelt egy kevésbé ismert fiatal építésztől, Nikolaus Pacassitól. A megnövekedett igényeket követte a tervező, és 1749-re már egy rokokó stílusú palota, továbbá 2000 lakóhelyiség várta az uralkodót.

Mária Terézia, továbbá férje, gyermekei termei mellett a másik attrakciónak Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné, vagyis Sisi relikviái és szobái tekinthetők. A Habsburg-birodalom egyik legtehetségtelenebb, de igen hosszú életű uralkodója, Ferenc József manapság ismét kezd népszerűvé válni. Mindez enyhén szólva is érthetetlen, hiszen az 1848/49-es szabadságharcot Ausztria egyedül elvesztette volna Magyarországgal szemben, és az orosz cár előtt megalázkodó (majd a cárt négy év múlva, a krími háború idején eláruló) Ferenc József mindvégig utálta is ezért a korai leckéztetésért a magyarokat.

Ferenc József ezután sorozatosan csatákat veszített az olasz és a német egység kivívása idején (mindkettő Ausztriával szemben jutott sikerre), majd belevitte birodalmát a végveszélybe: belépett az első világháborúba, amellyel megpecsételte a Monarchia, Ausztria és Magyarország sorsát.

Szerencsére a kiállítás rendezői tapintatosak voltak: Ferenc József hálószobájában például nem látható az aradi vértanúk kivégzését ábrázoló festmény, amelyet pedig a Kaiser und König annyira szeretett… Látható viszont a császár és király halálos ágya, dolgozószobája, íróasztala, sőt még a császári címerrel ellátott illemhely is – ez valóban fenséges látvány…

Sisi a modern nő: sportolt és fogyókúrázott

Sisi, a tragikus sorsú, – merénylő által meggyilkolt, férje és anyósa által sokat szekált -, királyné sokkal közelebb áll a magyarok szívéhez. Erzsébet, kora egyik legszebb asszonyaként, ügyelt a megjelenésére. Sportolt, fogyókúrázott, hajával pedig órákon keresztül foglalkozott minden egyes nap. Fodrásza volt az egyik bizalmasa, sőt, alteregója is, aki néha-néha helyettesítette is a nyilvános megjelenések alkalmával.

Sisiről is számos emlék látható a kiállításon, így például egy mérleg, amellyel a testsúlyát ellenőrizte. Meg lehet nézni a franciaágyat is, amely a császáré és feleségéé volt, de hogy ebben mennyi időt töltöttek (együtt), arról nem sokat tudhatunk meg a tárlatból… (Egyébként nem sokat, mert Erzsébet minden alkalmat megragadott arra, hogy távol tartsa magát a bécsi udvartól.)


A tél Schönbrunnban 1


Ne hagyjuk ki a bécsi kávét se!





Figyelnek a magyarokra
A schönbrunni palota magyar látogatói elégedettek lehetnek: a kastélyban kapható magyar nyelvű kiadvány az épületegyüttesről továbbá Ferenc Józsefről és Erzsébet királynéról is. Magyar nyelven követhető maga a tárlat is: mind a negyven bemutatott teremhez fejhallgatón ismerteti a szükséges információkat a múzeum, ügyelve a magyarok számára fontos részletekre.

Lehetetlen felsorolni Schönbrunn csodálatos termeit, a Gobelinszalontól a Vieux-Laques-szobán át a Tükörteremig (amely azért nem hasonlítható az azonos nevű versailles-i nevezetességhez), a Milliósszobán át a kör alakú kínai szobáig. Egyet azonban ki kell emelnünk, a Nagy Képtárat, amely a legpompásabb fogadóterem Bécsben. Hatalmas festmények láthatók a mennyezetén, s a grandiózus eleganciával megépített terem adott helyszínt egyébként a történelmi Hruscsov-Kennedy-találkozónak a hidegháború egyik „enyhébb” pillanatában.

Nem soroljuk tovább a termeket, emléktárgyakat (nem beszéltünk például Mária Terézia díszágyáról sem), csupán megemlítjük, hogy a kastélypark túlsó végén látható a Gloriette, amely azon ritka alkalmaknak (a kolini ütközetnek) állít emléket, amikor a Habsburgok megnyertek egy csatát. A kolini ütközetben egyébként nem más szenvedett vereséget, mint a híres porosz uralkodó és hadvezér, Nagy Frigyes!

Az 1775-ben – a nem könnyen felidézhető nevű – Johann Ferdinand Hetzendorf von Hohenberg által tervezett diadalkapu központi részén most egy remek bécsi kávézó működik. Itt, nem is túl drágán, kifejezetten finom kávé kapható. Érdemes tehát erre a kis dombra felsétálni, még télen is! Megéri, mert a kilátás gyönyörű: a Bécsi erdő (Wienerwald) és maga Schönbrunn is teljes pompájával tárul fel előttünk.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik