Magyar Péter: Aki 1956 után egy agresszort menteget, az semmit sem ért 1956 üzenetéből, legyen akár Budapesten vagy egy párizsi teraszon

Beszéltünk egy férfival, aki egy fehér galambot tartott a kezében: elmondása szerint egy békegalambot.

Sajnálom, hogy nincs békemenet és nincs itt Orbán Viktor sem

– mondta.

Ő maga az elmúlt években tartott, összes jobboldali rendezvényhez hasonlóan most is eljött – teszi hozzá.

Láthatóan jóval kisebb az érdeklődés a fideszes rendezvényre, mint a március 15-i Békemeneten.

Ezt szemlélteti többek között az is, hogy a tavaszi eseményre számos busz hozta a támogatókat az ország minden tájáról. Ehhez képest most az egyik beszédben csupán Bonyhádot emelte ki a szónok, ahonnan egy teljes busznyi szimpatizáns érkezett.

7 fotó

1848, 1956, 2006, 2026

– Szilágyi Ákos, a rendezvényt meghirdető 56 Lángja Alapítvány alapítója többször is felsorolja beszéde során a fenti dátumokat, szerinte ezek azok a pontok, amikor a magyar nép fellázadt az elnyomás ellen.

„Ma nem látunk tankokat az utcákon, de Európa utcái már lángokban állnak” – mondja, hozzátéve, hogy azért ma itt békés lesz a kiállás.

Forradalmaink öröksége kötelez. Amit magyarként örökségbe kaptunk, arra kötelez, hogy védjük meg a hazánkat.

Több mint negyven külföldi delegáció, köztük számos állam- és kormányfő érkezik Budapestre az 1956-os forradalom 70. évfordulójának ünnepségeire – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken.

A kormányfő a Facebook-oldalán megjelent bejegyzésében arról számolt be, hogy egymás után érkeznek a külföldi delegációk a magyar fővárosba. A poszt szerint a miniszterelnök pénteken elsőként az alábbi vezetőket fogadta:

• George Patakit, New York állam magyar származású egykori kormányzóját,
• Hamburg polgármesterét, aki egyben a tartomány vezetője is,
• Törökország alelnökét.

Magyar tájékoztatása szerint a nap folyamán számtalan elnök, miniszterelnök, házelnök és európai vezető csatlakozik a budapesti megemlékezésekhez.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek gyermekkori emlékeit felidézve beszélt az 1956-os forradalomról a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában, kiemelve, hogy sokan voltak Európában, akik „egyetértettek velünk”, és azt szerették volna, ha mi is csatlakozunk Európához.

Erdő Péter azt mondta: az 1956. október 23-i dátum a „szívünkben van”. Emlékeztetett: a dátum egyben Kapisztrán Szent János halálának 500. évfordulója. Ő volt az, aki Hunyadi Jánossal együtt megmentette Magyarországot. A nándorfehérvári diadalról szólva kiemelte: akkor Európa nemzetei a segítségünkre siettek a „pápaság oltalma alatt, akkor magyarok és nem magyarok küzdöttek azért, amit úgy hívtak: a kereszténység”.

1956-ban szintén nagyon sokan voltak Európában, akik egyetértettek velünk, akik azt szerették volna, ha Magyarország is csatlakozik Európához, azonban erre nem volt lehetőség. De voltak segélyszervezetek, jöttek ruha- és élelmiszercsomagok Lengyelországból és Amerikából is, ami nagy segítség volt.

A bíboros delidézte: gyerek volt a forradalom idején, de emlékszik rá, mert az ő házuk is leégett a harcok során, így gyakorlatilag hajléktalanok lettek. Családjával előbb egy munkásszálláson húzták meg magukat, majd „elosztották” őket, és mindannyiukat egy-egy plébánia vette gondozásba.

„Azt éreztük, hogy itt minket szeretnek”, és hogy „az egyháznak ehhez valami köze van” – fogalmazott, hozzátéve, később ezek az emlékek az ő papi hivatása szempontjából is fontosnak bizonyultak. Kitért arra is: a budai várban van Kapisztrán Szent János szobra, ezen pedig ez a tábla olvasható: „Nándor kőfalain megtörted a végveszedelmet, szent vezetőnk győzd meg mostani elleneink.” A nándorfehérvári győzelmet azóta is minden délben felidézi a harangszó, és „tudjuk, hogy ez nemcsak a múltra emlékeztet bennünket, hanem imádságra hív” – fogalmazott a bíboros.

Tiz perccel 11 óra után elhangzott a himnusz a Műegyetem előtt, ezzel elkezdődött az október 23-i fideszes rendezvény.

Nem sok ember van ma pólóban, de Szilágyi Ákos, a mai rendezvény szervezője igen, ezen pedig a Nemzet Zászlója felirat olvasható.

A színpad környékén feltűntek Bayer Zsolt és Bencsik András fideszes publicisták is.

Süt a nap a Műegyetem előtt, békésen várakozik az egyelőre szellős tömeg, amikor kiabálás és egy kisebb, gyorsan mozgó csoport zavarja fel az állóvizet:

Bede Zsolt aktivizálta magát, máris egy riportert kerget.

Hangos szócsata alakul ki, a riporter — elvileg az RTL-től — próbál menekülni, a többiek körülöttünk biztatják az üldözőt: Hajrá Zsolti!

Bede többek között azt akarja tudni, mikor kérnek bocsánatot Zsolti bácsi miatt.

A riporter és stábja távozni kényszerül.

Gyülekeznek a Fidesz-rendezvénye iránt érdeklődők a Műegyetem előtt a rakparton. Fiatalok és idősebbek is érkeznek, ki csoportosan ki egyedül. A tömeg nagy része a Bertalan Lajos utca rakpart felőli végénél tömörül, várhatóan innen indul majd a menet fél tizenkettőkor. Sok a nemzeti logobó is a tömegben, és természetesen most is kitelepültek az árusok a környéken.

Nagy magyar zászlót 5000 forintért, kis méretű nemzeti lobogót vagy székely zászlót 2-3000 forintért lehet venni. Ennél valamivel jutányosabb a lyukas zászlós kitűző és a trikolóros gumikarszalag, ezeket 1000-2000 forintért adják. Fideszes hűtőmágnest is árulnak, szintén 1000 forintért.

A Magyar Honvédség 2027-es költségvetése pontosan 1956 milliárd forint lesz – erről beszélt Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a nemzeti ünnepen közzétett videójában.

„Október 23-a rendkívül fontos dátum mindannyiunk számára. A szabadság iránti elkötelezettségünk nemcsak a múltunkat határozza meg, hanem a jövőnket is. ​Éppen ezért a Magyar Honvédség 2027-es költségvetése pontosan 1956 milliárd forint lesz, ami a GDP 2 százalékát jelenti!” – fogalmazott a miniszter.

Párizsban, az 1956-os forradalom emigránsaival emlékezett meg a magyar szabadság hőseiről Velkey György László pénteken. A külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben osztotta meg egy Franciaországban élő ’56-os emigráns visszaemlékezését. A férfi elbeszélése szerint tizenhat évesen egy puskával a kezében vett részt a felkelésben, miközben szülei a barikádokon osztogatták az általa festett jelvényeket.

A visszaemlékező felidézte, hogy az Oktogonon lévő barikád lövésekor a lökéshullámtól a kerület összes ablaka betört:

Úgyhogy az egyedüli élhető lakás a miénk volt. Úgyhogy harminc ember leköltözött az emeletekről hozzánk, szívták a cigit, hallgatták a Szabad Európát.