Áder János felelevenítette az október 23-i eseményeket és a kommunista párt reakcióját. Rámutatott, hogy a hatalom megtartása érdekében 5 szovjet hadosztályt, 32 ezer katonát és 1130 harckocsit mozgósítottak a felkelés elfojtására, miközben egyetlen nap alatt a békés tüntetőkből szabadságharcosok váltak.
A volt köztársasági elnök részletezte, hogy október 24-én a kommunista vezetés reakciósnak nevezte a tüntetőket, miközben a Soroksáron áthaladó szovjet tankok tüzelése és a harcok következtében estére 250 ember vesztette életét. Október 25-én, a „véres csütörtökön” a tilalom ellenére tízezer ember tüntetett a Parlamentnél a szovjet csapatok kivonását és Gerő lemondását követelve.
Áder ismertette az október 25-i Kossuth téri ÁVH-sortüzet (70 halott), valamint az október 26-i vidéki mészárlásokat. Kiemelte a mosonmagyaróvári tragédiát, ahol a határőrök laktanyájánál kézigránátokat dobtak a sebesültek közé, 52 ember halálát és kétszáz sebesülését okozva. Megemlítette október 27-ét mint a remény napját, amikor megalakult Nagy Imre új koalíciós kormánya.
Ezt követően ismertette az október 28-29-i eseményeket, amikor Nagy Imre bejelentette a szovjet csapatok budapesti kivonását és megkezdődtek a tárgyalások a felkelőkkel. A beszéd részeként felolvasta Fekete István író megemlékezését a fegyvert fogó 14-20 éves fiatalokról, akik
megfordították a történelmet.
