Magyar végül bejelentette, hogy a kormánypárt az ősszel új klímatörvényt és új vízgazdálkodási szabályozást visz az Országgyűlés elé.
Úgy fogalmazott, hogy a kormány felülvizsgálja a tartalékokat és a nagy rendszerek működését is, a cél pedig az, hogy ne fordulhasson elő többé olyan veszély, amit ezen a nyáron tapasztalhattunk.
Magyar idecitálta azokat a fotókat, amelyek a Szerbiában és Horvátországban nyaraló, kikapcsolódó Orbán Viktorról jelentek meg az utóbbi hetekben a sajtóban. Magyar szerint érzékletes, ha ezeket a képeket odatesszük a munkásoké mellé, akik a paksi építkezésen dolgoztak megfeszítve.
A miniszterelnök azt mondta, őt nem érdekli, milyen sört iszik Orbán Viktor, vagy milyen hajón nyaral, őt az érdekli, mit tett akkor, amikor a hazának szüksége lett volna rá. Magyar hangsúlyozta, hogy egy politikus felelőssége nem szűnik meg attól, hogy ellenzékbe kerül, főleg nem szűnik meg 16 év „ilyen-olyan kormányzása után”.
Önmagában a nyaralással semmi gond nincs – mondta Magyar, Toroczkainak címezve. A kormányfő szerint mindenkinek jár a pihenés, annak is, aki nem dolgozott, az ellenzéki képviselőknek is, még a volt miniszterelnöknek is. A kérdés szerinte csak az, hogy mit teszünk akkor, amikor a haza soha nem látott válságot él át.
Majd emlékeztetett, hogy Orbán Viktor 16 évig, közel 6000 napig vezette az országot, a vízügyi helyzet ellenben nem 100 nap alatt alakult ki. Magyar az ellenzékhez fordulva fájlalta, hogy azok az emberek, akik ebben a 16 évben tehettek volna valamit, a vészhelyzetben most nem segítettek a kormánynak, helyette riogattak, és a néhány hónapja alakult kormányon kérték számon a krízist. Itt említette meg azt is, hogy korábban meghívta a parlamenti pártok vezetőit, Orbán Viktort, Semjén Zsoltot és Toroczkai Lászlót Paksra egyeztetni, de egyikük sem ment el.
Magyar azt mondja, ő azt hitte, a magyar emberek energiaellátása nemzeti ügy, de tévedett.
Magyar a felszólalását folytatva méltatta azokat a magyarokat, akik megértették az egyéni felelősségüket, és a kritikus pillanatokban visszafogták a fogyasztásukat. Majd azokat is méltatta, akik Pakson tevőlegesen is részt vettek a védekezésben. Kiemelte, hogy amikor látszott, hogy még több erőfeszítésre lesz szükség, a kormány Pakson tartott kihelyezett ülést.
Az államnak egy válsághelyzetben ez a dolga. A szakember megmondja, mire van szükség, a kormány pedig dönt, és biztosítja a végrehajtáshoz szükséges forrásokat – mondta a miniszterelnök, majd részletesen beszélt arról, hogyan zajlott a védekezés Pakson, és hogyan építették meg a fenékküszöböt.
Magyar emlékeztetett, hogy a paksi turbinákat a tervezettnél hamarabb tudták újra üzembe helyezni. „Miközben egyesek nyaraltak, előbb a szivattyúk, majd a turbinák indultak újra. Hamarabb, mint terveztük” – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy hosszú évek óta először úgy zajlott egy ilyen projekt Magyarországon, hogy a munka gyorsabban haladt, nem csúszott, és nem került minden a háromszorosába, mint az Orbán-kormányok alatt. Ezt a kijelentését a képviselők megtapsolták.
Napirend előtti felszólalását Magyar Péter az országot nemrégiben sújtó természeti és környezeti problémák témájával kezdte. Emlékeztetett, hogy a paksi atomerőmű, a magyar villamosenergia-termelés meghatározó faktora is alig tudott elműködni a legkritikusabb időszakban.
Magyar szerint eljönnek azok a pillanatok egy ország életében, amikor kiderül, hogy miből és hogyan épül fel az állam, hogy mennyit ér a szakembereink munkája, az intézményeink, a kormány munkája. És az is, hogy mennyire számíthatunk egymásra. A miniszterelnök szerint ez egy olyan nyár volt, ahol mindez kiderült. Amikor a Duna apadni kezdett, nem lehetett bizottságokat alapítani, és azt mondani, hogy az ősszel majd visszatérünk rá.
„Nem lehetett egy milliárdos plakátkampánnyal megtermelni egyetlen megawatt villamos energiát sem” – mondta.
Az ülést vezető Hallerné Nagy Anikó hivatalosan ismertette, hogy Lázár János lemondott a mandátumáról – erre spontán taps támadt a kormánypárti sorokból.
Ahogy azt már megszokhattuk.
Az NVVH ügye mellett nem nehéz következtetni arra, hogy mi lesz a kormány és az ellenzék főbb mondanivalója a mai napon.
Magyar Péter és a kormánypárti képviselők várhatóan több ízben emlékeztetnek majd a miniszterelnök friss bejelentésére, miszerint a kormány 2027. január 1-től 120 ezer forintra emeli az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét.
Az ellenzék ellenben vélhetően az augusztus 20-i állami ünnepségre lesz kihegyezve, ahol egy nyilvánosságra került levelezés miatt felsejlik egy előre lezsírozott közbeszerzés gyanúja. Az ügyben Radnai Márk, a Tisza alelnöke és parlamenti képviselője is érintett lehet, Szentkirályi Alexandra szerint az NVVH-nak ezen ügy felderítésével kellene kezdenie a működését.
Bár a rendkívüli ülés csak ma kezdődik, a hét megelőző részében sem volt üres a parlament, zajlott ugyanis a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) leendő elnökének kiválasztási folyamata. Az ügyben illetékes Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság néhány órával korábban hozta meg a döntést, hogy Unger Anna Rózát javasolja a pozícióra.
Rapid nyári szünet után ma 13 órától folytatja a munkát a parlament, ami ezúttal rendkívüli időpontban tartja a rendkívüli ülését: a szokásos hétfő–kedd helyett ezúttal csütörtökre és péntekre hívták össze a képviselőket a kormánypárt kezdeményezésére.
A mai napon napirendre kerül a tűzifa árának kérdése, az Alkotmánybíróság működését érintő törvénymódosítások, de dönthetnek a képviselők a Médiatanács elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról.
