A csütörtökön közzétett bejegyzésben az olvasható, hogy a cél a megalapozatlan, a nyilvánosságot akadályozó jogi eljárások elleni fellépés.
A kormányzat a közelmúltban kezdett el dolgozni egy új igazságügyi törvénytervezeten, amely az európai uniós irányelvek hazai átültetését is magában foglalja. Ahogy azt a 24.hu-n is megírtuk, a SLAPP-perek (Strategic Lawsuits Against Public Participation) olyan eljárások, amelyeket jellemzően jelentős politikai vagy gazdasági hatalommal bíró szereplők indítanak azzal a céllal, hogy az igazságszolgáltatást kihasználva megfélemlítsék és anyagilag ellehetetlenítsék a közéletben aktív kritikusokat, újságírókat és jogvédőket.
Az átvenni tervezett uniós keretrendszer felhatalmazná a bíróságokat a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetek korai szakaszban történő elutasítására, valamint a bizonyítás terhének és az eljárási költségeknek a perindítókra terhelésére.
Érdemi válaszra van szükség
Bár az érintett szervezetek szerint alapvetően fontos lépés, hogy a döntéshozók napirendre vették a problémát, a hazai civil szféra részéről kritikák is érték a nyilvánosságra került tervezetet. Vissy Beatrix, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Közéleti Részvételi Programjának szenior szakértője úgy vélte, a kormány a javaslattal csupán az Európai Unióból érkező jogharmonizációs feladatát igyekszik kipipálni, anélkül, hogy érdemi választ adna a szabadságjogokat fenyegető magyarországi jelenségekre.
Ehhez kapcsolódóan Szajbély Katalin, a Magyar Helsinki Bizottság Emberi Jogi Tanácsadó Irodájának jogi vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tizenhat évben számos esetben fordult elő: a hatalom a pereskedés helyett más eszközökkel torolta meg a civilek közérdekű véleménynyilvánítását.
