Az ország legcsapadékosabb megyéjében, Zalában olyan komoly vízhiány lépett fel, hogy néhol a vécét sem lehetett lehúzni, öt településen 28 órán keresztül nem volt vezetékes víz. Ez mostanra megoldódott, de jelenleg is vízkorlátozás van érvényben 71 településen. Az ország más pontjain is korlátozást vezettek be, a Pest vármegye jelentős részét ellátó Duna Menti Regionális Vízmű (DMRV) pedig hétfőn arról írt közleményében, hogy a néhol az átlagos vízigény kétszeresét is meghaladó vízfogyasztás veszélyt jelent a vízbázisokra, a kutakra és az ivóvízvezeték-hálózatra. Figyelmeztettek, hogyha a fogyasztók nem korlátozzák igényüket a valóban szükséges vízfelhasználásra, akkor a hálózatukon összeomlás is elképzelhető, és ez esetben hosszú időt vehet igénybe a helyreállítás.
Magyar Péter önmérsékletre szólított fel. „Ha most nem csökkentjük a fogyasztást, további településeken alakulhat ki súlyos vízhiány” – mondta a miniszterelnök, miután kiemelte, hogy a DMRV szolgáltatási területén 120 településen van érvényben harmadfokú vízkorlátozás. Ez azt jelenti, hogy egyes településrészeken a vízellátás korlátozását is elrendelhetik a rendszer működőképességének megőrzése érdekében.
„A városban kapacitásfelesleg, az agglomerációban pedig kapacitáshiány alakul ki”
Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke szerint a jelenlegihez hasonló vízhiány alapvetően két okból következik be. Az első, hogy az infrastruktúra nem képes kiszolgálni azt az időszakot, amikor egy adott napon a legmagasabb a vízfogyasztás. Ez jellemzően az esti órákban van, és Kurdi szerint megfigyelhető, hogy
az elmúlt években az intenzitása növekedett, jobban egy-egy időpontra koncentrálódik a napi vízigények megjelenése.
Ez általánosságban is igaz, jelenleg pedig még inkább, „ebben a kánikulában este 6-tól este 10-ig lényegesen nagyobb a vízigény, mint a kora délutáni órákban”.
A második probléma, hogy az infrastruktúra nem követte le a lakossági igények változását, például a Budapest környéki agglomeráció népességnövekedését. „Bent a városban kapacitásfelesleg, az agglomerációban pedig kapacitáshiány alakul ki, hogyha nem fúrnak újabb kutat, nem fektetnek le nagyobb vezetéket, nem helyeznek üzembe erősebb szivattyút” – mondta.
Bár leginkább Zala vármegye és Pest vármegye került be a hírekbe a vízkorlátozásokkal kapcsolatban, más települések is érintettek, például a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Cibakháza és a veszprémi Dörgicse. A Magyar Víziközmű Szövetség elnöke nem is szeretett volna kiemelni területeket, szerinte a probléma általános. Hozzátette ugyanakkor, attól nem tart, hogy rendszerek tucatjai omlanak össze, inkább az történik, hogy a művek a kapacitásuknak megfelelően végzik a termelést, de akkora az igény, hogy a víz nem jut el a magasabban fekvő házakig. A napi vízigények növekedésesének érzékeltetésére Kurdi elmondta,
