A kormánynál és az illetékes parlamenti bizottságok tagjainál kezdeményezik civil szervezetek azoknak a jogszabályoknak az eltörlését, amelyekkel az előző országgyűlési többség a Pride felvonulások, valamint a szexuális és nemi kisebbségek jogegyenlőségét támogató más gyűlések megtartását korlátozta – közölte a Háttér Társaság.
A javaslatot
- az Amnesty International Magyarország,
- a Diverse Youth Network,
- a Háttér Társaság,
- a Magyar Helsinki Bizottság,
- a Szivárvány Misszió Alapítvány
- és a Társaság a Szabadságjogokért küldte el
Magyar Péter miniszterelnöknek, Görög Márta igazságügyi miniszternek, Ruff Bálint kancelláriaminiszternek, valamint az Igazságügyi, a Rendészeti és a Társadalmi Részvétel Bizottsága tagjainak.
A közlemény emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága idén áprilisban az uniós joggal ellentétesnek találta a gyermekvédelminek nevezett, a civilek szerint homofób és transzfób propagandatörvény egyik rendelkezését. Ez az a szabály, amely szerint 18 éven aluliak számára tilos olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a homoszexualitást vagy a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést jeleníti meg.
A civilek szerint erre a rendelkezésre épült a gyülekezési törvény módosítása is, amely alapján a rendőrség korábban megtiltotta olyan gyűlések megtartását, amelyeken megjelenik a homoszexualitás vagy a transzneműség. Bár az idei Budapest Pride felvonulást a rendőrség már tudomásul vette, a szervezetek szerint a gyülekezési törvény 13/A. §-át hatályon kívül kell helyezni, hogy a módosítás a jövőben se szolgálhasson hatósági fellépések alapjául.
A közlemény szerint a Fidesz–KDNP, a Mi Hazánk és a Jobbik alkotta országgyűlési többség a 2025 márciusában elfogadott törvénymódosítással a szabálysértési szabályokat is átírta. Ez lehetővé tette azok megbírságolását, akik a tiltás ellenére is részt vesznek Pride felvonulásokon. A civilek azt is kifogásolják, hogy a bírságot akkor is meg kell fizetni, ha az érintett megtámadja a határozatot, mert a jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya.
A javaslat kitér az automatizált arcfelismerésre is. A civilek szerint a 2025-ös törvénymódosítás lehetővé tette, hogy a rendőrség bármilyen szabálysértés esetén arcfelismerő technológiát vegyen igénybe. A szervezetek úgy látják, ennek nyilvánvaló célja az volt, hogy elriassza az embereket a Budapest Pride-on és a Pécs Pride-on való részvételtől.
A közlemény szerint az arcfelismerő technológia bevezetéséről nem zajlott társadalmi konzultáció. A civilek ezért azt kérik, hogy az arcképelemző rendszerek használatáról szóló törvényt állítsák vissza a módosítás előtti állapotba, később pedig induljon társadalmi egyeztetés arról, milyen súlyú cselekményeknél indokolt ilyen technológia alkalmazása.
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult a gyülekezési törvény módosítása miatt, egyebek mellett a Pécs Pride szervezőjének ügyében.
