Parlament: Magyart Rákosihoz hasonlították, Toroczkai vizsgálóbizottságot vezethet, a fizetésük jelentős csökkentéséről vitáztak

Rátért Gulyás Gergelyre, aki szerinte kezdene visszatérni a valósághoz, de vissza is vonta ezt a kijelentését Magyar, nehogy kirúgják a Fidesz frakciójából.

A költségvetés helyzetéről azt mondta,

kinyitjuk a szekrényeket, és ránk omlik egy csontváz, néha egy temető. Találkozni fognak Önök a felelősségre vonással, ez kőkemény jogi felelősség. Mindenki egyetért abban, hogy nagyon-nagyon rossz helyzetben adták át az országot.

Hozzátette, március végére az éves költségvetési hiány 91 százalékát sikerült elérni.

Pócs János lehetne a jász Great Gatsby a jegybank épületében, ahol az aranyszínű lift az 1920-as évek New Yorkjára emlékeztet.

Gulyás azt kérdezte tőle, hogy az uniós pénzekért cserébe mit adtak fel. Magyar azt válaszolta:

Ismer Ön engem. Szoktam én feladni bármit, úgy ismer engem?

Viccesnek tartja, amikor a Fidesztől kapnak jogállami kioktatást, de be tudnak nyújtani módosító javaslatokat, meg is hallgatják őket.

Sulyok Tamásnak belefért a poloskázás, mert azok a gondolatok a választási kampányban hangzottak el, mire Magyar Péter felvilágosította a találkozójukon, hogy ez 2025. március 15-én történt, ami Sulyok szerint már tekinthető a kampány részének.

A ruandai mészárlás előtt három héttel hasonló hangok hangzottak el a rádióban. Rétvári úr, Önnek elfogadható, hogy egy miniszterelnök eltaposandó rovarnak nevezi a honfitársait?

– tette fel a kérdést Magyar.

Megkérdezte a köztársasági elnököt, hogy utólag elfogadhatónak tartja-e, hogy nem szólalt meg akkor, amikor kiderült, hogy titkos jelentésben tárgyalták azt, hogy több mint háromezer kiskorú gyermeket tettek pedofil rémek tönkre. Sulyok Tamás azt mondta, neki ez nem feladata, nem hatalmazza fel az Alaptörvény erre. Nem az a kérdés Magyar szerint, hogy kinek mi a politikai felelőssége az ügyben, hanem az, hogy nem állt a megfenyegetett magyar emberek mellé.

Rétvári Bencéhez fordulva arról beszélt, a Fidesz volt kormányon, amikor a migrációs paktumot elfogadták az EU-ban.

A Tisza már 73 százalékot kapna, ha ma lennének a választások, a Fidesz pedig napról napra kevesebbet, mert a saját szavazóik is most szembesülnek azzal, hogy állandóan hazudnak. A migrációs paktumról is hazudtak, mert az Orbán-kormány tudta volna ezt megakadályozni.

Az szerinte nem működik, hogy egy ország vezetője kimegy Brüsszelbe, és ráönti az EU-s vezetőre a forró vizet. Dánia sokkal szigorúbb migrációs politikát visz, mint Magyarország, mert tárgyalóképes, vannak jó jogászaik, és megkapják az uniós forrásokat.

Tudja, mi a különbség a dán miniszterelnök és az Ön bukott főnöke között, Rétvári úr? Hogy a dán miniszterelnök nem lopja el az emberek pénzét

– jelezte a miniszterelnök.

A magyar emberek rendszerváltásra adtak felhatalmazást Magyar szerint. Ellentétben a Fidesszel, a Tiszának ott van a 240 oldalas vállalása. Nem alkotmányoztak anélkül, hogy bárkit megkérdeztek volna. Benne van a programjukban is minden, teljesen világosak a vállalásaik, mondta.

Mi nem megyünk bele paktumokba, amit Önök a DK-val és a többi ellenzéki párttal kötöttek. Miért szavazták meg a képviselők fizetésemelését? A Mi Hazánk nem szavazta meg, csak felvette

– magyarázta, amit nevetés kísért a tiszás képviselők részéről a teremben.

Magyar Péter viszonválaszában arról beszélt, ő sem volt abban teljesen biztos, hogy mind a 16,4 milliárd eurót fel fogják oldani a brüsszeli tárgyalások után, amit történelmi sikernek nevezett.

Toroczkai László azt mondta, támogatják a korrupció elleni harcot. De támogatja-e a Mi Hazánk az Európai Ügyészséghez való csatlakozást? Ha nem, akkor miért nem, kérdezte Magyar.

Érdemes lenne megmagyarázni a saját szavazóiknak, hogy szuverenitásról beszélnek, de 2004-ben nagyon nagy mértékben ruházta át a kormány a jogait az Európai Uniónak

– mondta.

Mint kiderült, a Mi Hazánk az Európai Ügyészséghez való csatlakozást nem támogatja.

„Az álmoskönyvek szerint nem jó, ha a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk frakciói ugyanazt mondják, mert egyelőre még külön frakcióban vannak” – mondta Magyar.

A miniszterelnök közölte, a kidolgozott jogszabály-módosítási javaslatok pár nap múlva mindenki számára elérhetők lesznek, ha van értelmezési kérdés, akkor akár high-tech kivetítőkkel nyújtanak segítséget a többieknek.

Mindhárom frakció Brüsszelhez fordul a köztársasági elnök eltávolításával kapcsolatban. Ilyen se volt még szerinte, hogy Toroczkai Brüsszeltől kérne segítséget, hogy megvédje Orbán báb-köztársaságielnökét. Összenő, ami összetartozik, mondta Magyar.

Melléthei-Barna Márton a Tisza-frakció részéről arról beszélt, hogy óriási eredmény az, hogy a kormányalakítás után ilyen gyorsan sikerült megállapodni az uniós pénzekről.

Ő is elmondta, hogy nincs titkos politikai paktum az EU-val. Brüsszel azt várja el, hogy megerősítsék a korrupcióellenes harcot. Szerinte az Orbán-kormány lemondott ezekről a forrásokról, ugyanis nem készítette elő a megszerzésükhöz szükséges jogszabály-módosításokat.

Melléthei-Barna szerint az előző kormány talán az elmúlt 100 év legnagyobb lehetőségét játszotta el azzal, hogy lemondott az uniós forrásokról.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője két következtetést vont le abból, hogy Magyar miniszterelnökként szólalt fel: az egyik, hogy a választási kampány véget ért, a másik, hogy a Tisza kormányoz. Azt nem állítja, hogy Magyar felszólalásának tartalmából is ugyanezt le tudta volna vonni, ugyanis döntően továbbra is az előző kormányzati ciklusokkal foglalkozott, és a Fideszt szidalmazta.

Gulyás szerint Magyar kiemelhet egy-egy területet, és azt sem állítja, hogy minden téren tökéletes lett volna a kormányzás. Örül annak, ha a Tisza-kormány kevesebbet fog kommunikációra költeni, és még jobb, ha egyszer szeretetországot építenek. Ha valaki törvénytelenül gazdagodott, lépjenek fel vele szemben, de Magyar Péter még mindig elfelejti megemlíteni a Fidesz által elért eredményeket, amelyekre most építkezhetnek – mondta.

Gulyás azt mondta, hogy a Fidesz szerint megszorítások nélkül is lehetséges az ötszázalékos hiánycél elérése. Rögzítette, hogy minden olyan EU-s forrásnak örülnek, ami az országba érkezik, mert ez természetes, ez nekünk jár. Meglátása szerint eddig is elfogadhatatlan volt, hogy jogállamisági indokokra hivatkozva tartották vissza ezeket a forrásokat. Úgy gondolja, hogy Brüsszelben hatalmas kettős mércét alkalmaznak a kelet-európai országokkal szemben. A miniszterelnököt idézve azt mondta, hogy a jogállamisági feltételeket ugyanúgy kéne vizsgálni a többi EU-s országban is. Ezt a fideszes képviselők megtapsolták. Gulyás megjegyezte, hogy a 2022-ben felállított 27 szupermérföldkő közül 22-t teljesítettek. Hozzátette, hogy a most a kormány által lehívott forrásokat az előző, fideszes kabinet harcolta ki az előző közös költségvetésben.

Gulyás arra kérte Magyart, cáfolja, hogy a migrációs paktum végrehajtásáért cserébe kapjuk meg az EU-s pénzeket.

Gulyás Gergely meglátása szerint sérti a jogállamiságot, és visszamenőleges jogalkotás, hogy a miniszterelnök Sulyok Tamás köztársasági elnököt el akarja távolítani. Azért aggódik, hogy emiatt visszavehetik akár a már megérkezett uniós forrásokat is. Úgy látja, egy kormánytöbbség sem gondolhatta, hogy Göncz Árpádot vagy Mádl Ferencet el lehetett volna távolítani. A Fidesz frakcióvezetője ezért kéri a Tiszát: gondolják át ezt a lépést, ugyanis elfogadhatatlan.

A KDNP frakcióvezetője szerint megdöbbentő volt, hogy Magyar kifelejtette Brüsszelben és most is a mondandójából, hogy a migrációs paktum minden országra vonatkozik, és mindenhol ugyanazzal az intézményrendszerrel fogják végrehajtani. Rétvári szerint Magyar Péter az első adandó alkalommal feltartott kézzel ment ki Brüsszelbe tárgyalni, és ez felháborító.

A politikus szerint a személyre szabott jogalkotás napjait éljük, a lex Orbán után jön a lex Sulyok – Rétvári Bence szerint Magyar Péter fél Orbán visszatérésétől, és fél attól, hogy Sulyok Tamás marad a köztársasági elnök, miközben Magyar a parlamenti kétharmaddal így is bármit megtehet.

Rétvári nem érti, miért nem tud Magyar úgy kormányozni, ahogy előtte kormányoztak, és a rendszer feszegetésére, a közjogi mélltóságok önhatalmú tömeges lecserélésére nem volt példa Magyarországon a negyvenes évek óta – erre a tiszás képviselők több ponton is kinevették. Ennek ellenére Rétvári kitart amellett, hogy nincs olyan jogi, alkotmányos indok, ami alapján Magyar így támadhatná a köztársasági elnököt.

8-8 percben reagálhatnak Magyar Péter napirend előtti felszólalására az ellenzéki frakcióvezetők, elsőként Toroczkai László a Mi Hazánkból.

Szerinte Magyar 35 perces dajkamesét adott elő, mert ahogy azt a Politico is megírta, a pénz még nincs itt, csak politikai megállapodást kötöttek a felek, és még rengeteg feltételt kell teljesíteni Magyarországnak ahhoz, hogy az uniós pénzeket folyósítsák. Az ellenzéki politikus hallani akar arról, hogy mit jelent az a tárgyalások fényében, hogy egy kicsi szuverenitásunkról le kell mondanunk. Majd Ursula von der Leyen EB-elnök korrupciós ügyéről beszélt, és érdeklődött Magyarnál, hogy erről is beszéltek-e. Jobban érdekelné ez Toroczkait, mint „ez a maszlag”.

Itt egy fél mondat erejéig kitért arra, hogy Magyar nem vette észre az iróniát Toroczkai tárlatvezetős videójában.

Migránsok szétosztásáról, befogadásáról beszélt még Toroczkai, emellett ugyanakkor azt mondta, készséggel elhiszi, hogy a Von der Leyennel folytatott egyeztetésen gendertémák nem jöttek szóba. Még beszélt a Pride-ról is, amelynek keretében tavaly szerinte istentelen, nemzetgyalázó jelenetek zajlottak Budapesten.

Sulyok Tamás kapcsán arról beszélt, hogy Göncz Árpád annak idején kegyelmet adott Varga Bélának – akkor nagy csönd volt, senki nem követelte a lemondását, mert tudvalevő volt, hogy nem lehet csak úgy elmozdítani a köztársasági elnököt. Szerinte Sólyom László sem szólalt fel akkor, amikor nem poloskázták, hanem a csontjait törték a magyaroknak 2006 őszén Budapesten. Magyar szemére vetette, hogy olyat nem lehet csinálni demokráciában, amire Sulyok eltávolításával a Tisza-kormány készül. Nem lehet megtenni, ha tetszik neki a köztársasági elnök, ha nem.

Beszéde végén megemlítette még, hogy korábban a nap folyamán tárgyalt Varga Mihály jegybankelnökkel. Majd közölte, kedden Berlinben Friedrich Merz német kancellárral, szerdán pedig Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyal. Magyar bízik benne, hogy tárgyalásokkal és konstruktív hozzáállással helyre tudják állítani szövetségeseink bizalmát Magyarország iránt.

Hiszek abban, hogy Magyarország előtt jobb évek állnak, és azt kérem, hogy dolgozzunk ezért együtt, felelősséggel és a nemzet iránt szolgálat szándékával – zárta szavait.

A miniszterelnök beszédében rátért az állami kinevezettek szerepére, akiknek elvileg az lenne a feladatuk, hogy fékek és ellensúlyok legyenek, de Orbán Viktortól azt a feladatot kapták, hogy ne álljanak ellen, ne legyenek függetlenek. Magyar szerint sokan arra számítottak, hogy a választás után ezek az emberek reálisan értékelik majd a helyzetüket, és önként távoznak a posztjukról, de ez nem történt meg.

A demokratikus intézményeinkbe vetett közbizalom visszaépítésének szükségességét hangsúlyozta, és külön kiemelte, hogy Sulyok Tamás esetében ez különösen kirívó. Magyar hangsúlyozta: tiszteli a köztársasági elnöki intézményt, ezért kell kimondani az igazságot, és ezért kell helyreállítani a poszt renoméját, mert a köztársasági elnöki poszt több a törvények aláírásánál, kitüntetések adományozásánál vagy a párizsi olimpián való megjelenésnél.

Hosszan sorolta ezek után, hogy Sulyok Tamás államfőként mely esetekben hallgatott. Majd fogadkozott, hogy a közeljövőben olyan alkotmányos megoldásokat fognak az Országgyűlés elé terjeszteni, amelyek helyreállítják a független intézményekbe és a jogállamba vetett bizalmat. És hogy egyetlen állami vezető se változhasson egy megbukott hatalom meghosszabbított árnyékává.