A magas részvétel mindig a kormánypártnak kedvezett – értékelte a rekordmagas részvételi adatokat Orbán Balázs Facebook-oldalán. A miniszterelnök politikai igazgatója úgy vélekedett, hogy „a tiszások nagyon aktívak voltak az egész kampányban, a kormánypártiak aktivitása volt kérdéses”. Végül úgy fogalmazott:
Most úgy néz ki, hogy megmozdultak a jobboldaliak is. Most mi jövünk!
A legmagasabb részvétel Békésben, Tolnában és Bács-Kiskunban van, a legalacsonyabb pedig Borsodban, Szabolcsban és Nógrádban.
A kilencórás rekord részvételi adatok megyei bontásban így néznek ki:
Szabó Andrea szociológus, politikatudós a közösségi oldalán közölte: 6 órakor elsőként szavazott, így vasárnap egész nap a részvételi adatokat figyeli. A szakértő fontosnak tartotta megjegyezni, hogy szerinte a részvétel országos szintű időbeni lefutásánál (délelőtt nagy részvételi csúcsra számít) nagyobb a jelentősége a területi megoszlásnak, a ténylegesen leadott szavazatoknak.
Ezért a részvétel területi aspektusát is érdemes figyelemmel kísérni.
Az előzetes információk alapján arra számít, hogy 20 óra felé elkezdenek ömleni a részeredmények, mert kevés az országos lista, szokatlanul alacsony az egyéni jelöltek száma. Az idei a valaha volt legmagasabb 9 órás részvételi adat (16,89 százalék), ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az eddigi rekord a 2018-as választáson volt (13,17 százalék).
Továbbra is azokban a szavazókörökben tapasztalhatunk magasabb részvételt, ahol a Tisza Párt volt előnyösebb helyzetben a 2024-es EP-választáson – írja a Választási földrajz a Facebook-oldalán. A posztjuk szerint az ellenzéki szavazókörökben nőtt nagyobbat a részvétel, de azért jelezték, hogy az egyes kategóriák között nagyon szűk az eltérés.
Egyúttal hozzátették, hogy a délután egy- és háromórai részvételi adatokból már okosabbak leszünk, de mint írták:
eddig inkább a Tiszának kedvező a napközbeni részvétel lefutása.
Kétszer annyian szavaztak már reggel 9 óráig, mint a 2002-es választás (végül 70,5 százalékos részvételt hozó) első fordulójában, de a négy évvel ezelőtti részvételt (10,31 százalék) is messze felülmúlja a mostani 16,89 százalékos adat.
Az alábbi ábrán mutatjuk az összehasonlítást az utóbbi két és fél évtized választásaival.
Választási térképünkön pedig részletesen böngészhetők a megyei és választókerületi részvételi adatok:
Olvasónk jelezte, hogy Székesfehérváron a 018. számú szavazókör (Béke tér 4., Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium) bejárata elé kitettek egy táblát, amelyen a fideszes jelölt, Vargha Tamás melletti szavazásra buzdítanak.
A vonatkozó szabályok szerint a közterületen található választási plakátok eltávolítását a törvény nem írja elő, de a választópolgárok az egyéni választókerületi választási bizottsághoz benyújthatnak kifogást. A választási törvény egyébként előírja, hogy a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteres sugarú területen belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni.
Az aHang aktivistái „Daszvidanyja” és „Tovarisi Konyec” feliratú plakáttal és egy Moszkvába tartó repülőjeggyel várták Orbán Viktort a szavazás után a 12. kerületi Zugligeti Általános Iskolánál. Közleményük szerint mindeközben felcsendült a „Red army is the strongest” szovjet dal.
A közleményben azt írták: az aHang azért szervezte az akciót, hogy
Orbán Viktort is szembesítsék a választás tétjével: Európa vagy Oroszország.
Szerintük a jelenlegi hatalom letette a voksát az orosz diktatúra mellett, „elég csak Szijjártó és Lavrov, vagy Orbán és Putyin megismert kapcsolatára gondolni” – fogalmaztak.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint reggel kilenc óráig a részvételi arány 16,89 százalék. 2022-ben ugyaneddig az időpontig 10,31 százalék volt a részvételi arány.
A 9 órás adatok szerint a legtöbben eddig Csongrád-Csanád vármegye 4. számú választókörzetében szavaztak, itt már 20,44 százalékon áll a részvételi arány. Ugyanebben a választókörzetben négy éve 13,29 százalék volt ez az arány.
A részletes adatokat itt böngészhetik:
A választókerületek a Fidesz javára torzítanak: átlagosan többen élnek az ellenzék felé hajló kerületekben, így kevesebb szavazatra van szüksége a kormánypártoknak a mandátumszerzéshez. A leginkább égbekiáltó aránytalanságokat a Dél-Dunántúlon találjuk: három tolnai és három somogyi kerületben meghaladja az országos átlagtól való eltérés a 15 százalékot, amit a kormánynak törvényi kötelessége lenne korrigálni. A rendszer legnagyobb kárvallottjai az ellenzéknek kedvező, urbánus országrészek, mindenekelőtt a tisztán városi, szegedi választókerület, valamint Komárom-Esztergom megye.
Az országos listás szavazólap sosem volt még ilyen rövid országgyűlési választáson, a négy évvel ezelőtti hat helyett most csak öt párt (Tisza, Fidesz–KDNP, Mi Hazánk, Demokratikus Koalíció és Kétfarkú Kutya Párt) közül választhatunk. Ennek, a kamupártok leáldozásának és a visszalépéseknek köszönhetően az egyéni jelölti kínálat is leszűkült.
Vannak olyan körzetek, ahol csak négy egyéni jelölt van:
A legtöbb jelölt átlagosan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van: a két miskolci kerületben 8-8, Ózdon 9, a sátoraljaújhelyi körzetben pedig az egész országban a legtöbb: tíz.
Budapesten a 16-os számú, dél-pesti körzet a csúcstartó 9 jelölttel.
A 24.hu választási térképén mindenki, aki a szavazásra készül, megnézheti, kik indulnak az egyéni választókerületében, illetve az országos listák helyezettjei is láthatók.
részvételi adatok
–
