A funkcionális analfabetizmus azt jelenti, hogy a gyerek technikailag ki tudja olvasni a szöveget, ismeri a számokat, de nem tudja alkalmazni készségszinten ezeket a tudásokat a hétköznapi életben. Ez mit jelent? Kibetűzi a használati utasítást, de a lényegét nem érti meg. Össze tudja számolni, hány forint van a pénztárcájában, de azt már nem, hogy a vásároltak alapján mennyi lesz a visszajáró. A modern társadalomban a legegyszerűbb élethelyzetekben nem tud boldogulni.
Körülbelül minden ötödik nyolcadikos funkcionális analfabéta – többek között ez derül ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből. A nyolcadikos diákok 7,55 százaléka az első képességszinten vagy az alatt teljesített: ők azok, akik egy szövegből csak kiemelt vagy a többször előforduló kifejezéseket tudják visszakeresni.
A nyolcadikosok mintegy 14,45 százaléka pedig csak a második képességszinten áll: a szövegben csak az egyszerűen megfogalmazott információkat tudják értelmezni. Mindez azt jelenti, hogy nyolcadikosok kicsivel több mint ötöde funkcionális analfabéta.
Negatív tendencia
Régebben is létezett ez a jelenség, de kisebb mértékben
– mondja lapunknak a cikk elején is idézett Ercse Kriszta a felmérés tanulságairól. Az oktatáskutató szerint a PISA-felmérések már korábban is azonosították az emelkedő tendenciát az egyes, mért területeken, azaz a szövegértés, természettudomány és matematika terén, tehát nem új jelenségről van szó.

A tavalyi mérés adatai egyébként azt is megmutatták, hogy a nyolcadikosok közel 6 százaléka csak a legalapvetőbb ismeretekkel rendelkezik a történelmi fogalmak terén, valamint nőtt azoknak a nyolcadikosoknak a száma is, akik még az első szintet sem érték el a kompetenciamérésen matematikából.
