Alig lehet bejutni a szerb nagykövetség mellett a Hősök terére, annyira tele a tér. A menet eleje nincs már messze innen, de a vége még Orosz Zoltán kollégánk szerint a gyülekezőponton áll. Az Andrássy mindkét oldala teljesen tele van, a Hősök tere nem ajánlott klausztrofóbiásoknak.
Pikó András március 15-i beszédében Kossuth Lajos gondolataiból kiindulva arról beszélt, mit jelent a felelős kormányzás, és hogyan tudták 1848 vezetői a közjó érdekében félretenni a személyes érdekeiket. Ezzel szemben áll a jelenlegi magyar kormány működése, amely szerinte nem a közérdeket, hanem egy szűk kör hatalmi és gazdasági érdekeit szolgálja.
Pikó szerint Józsefváros olyan országvezetést akar, amely partnerként tekint a helyiekre, biztosítja a kerületnek járó forrásokat, és figyelembe veszi a lakosság igényeit az állami beruházásoknál. Beszédét Kossuth idézetével zárta, hangsúlyozva: eljött az idő a változásra, és Józsefvárosnak „nem szabad engednie a ’48-ból”.
Ha elég határozottak vagyunk, képesek leszünk nagy dolgokra, pont úgy, mint ahogy a ’48-as elődök tették. De ehhez közösen kell kiállnunk, és követelnünk egy új felelős kormányt, egy új politikai rendszert.
A tiszás tömeg végén rengetegen unták meg az ácsorgást, és elindultak a Király utcán át a Nagykörút irányába.
Orbán Viktor beszédével véget ért a Békemenet, a résztvevők – ha szép lassan is, de – elhagyják a Kossuth teret. A tumultus minden kivezető irányban megszűnt, kivéve a metróhoz, oda még nehézkes az eljutás.
Hintók és lovasok is mennek Magyar Péterék előtt. Hamarosan a Kodály köröndre ér a menet eleje.
Megtelt a szűk, két háztömbnyi Pilvax köz, kint a Petőfi Sándor utcán is álldogál a tömeg, és még a szemközti Haris közben is állnak jó néhányan. A Himnusz eléneklésével kezdődik a Mi Hazánk rendezvénye. A tömeg a cappella énekelte el Kölcsey Ferenc sorait. A taps előtt még a tömegből valaki bekiabálta:
Hajrá, Toroczkai!
Mintha csak egy focimeccsen lennénk.
Bár a tiszás menet eleje már bő félórája elindult a Hősök tere felé, a Madách térnél erre egyelőre semmi sem utal. A Király utca sarkáig tömve van a terület, az Astoria felől még mindig érkeznek emberek.
A transzparenseket elnézve a felvonulókat leginkább a korrupció, a környezetszennyező üzemek és az orosz érdekek kiszolgálása zavarja.
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Kézdivásárhelyen, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
A székelyföldi város főterén összesereglett tömeg előtt azt mondta: azért jött Kézdivásárhelyre a nemzeti ünnepen, hogy államfőként megerősítse, Magyarország számára fontos minden külhonban élő magyar ember. Rámutatott: a magyarság összetartozását, annak lelki és kulturális kifejezése mellett jogi alapokon is rögzítette a 2011-es Alaptörvény.
Egyek vagyunk tehát lelki és közjogi értelemben is. Van és lehet állampolgársága és szavazati joga minden erdélyi, székely és csángó magyarnak
hangsúlyozta a köztársasági elnök, aki kora délelőtt még a budapesti Kossuth téren vett részt a nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásán.
Amíg szólt a Kossuth-nóta, beszélgettünk az egyik kitelepült árussal, aki elmondta, hogy
a kokárda és a Nagy-Magyarország-kitűző a legkelendőbb.
Az eladótól megtudtuk azt is, hogy ma a társasjátékokból és a kirakósokból vittek még szép számmal. A könyvek annyira nem népszerűek, abból ma még nem fogyott – summázta a kereslet alakulását a hölgy.
Ahol annyira sűrűn állnak, hogy a járdán is nehéz kerülni. Innentől az Andrássy kiszélesedik, de a tömeg a Hősök tere felé végig áll, és várja a menetet, amit huszárok vezetnek fel.
