Az ukrán pénzszállító ügyben érintett Oscsadbank jogi képviselője szerint a szállítmány teljes dokumentációja az elfogáskor átadásra került a hatóságok részére, a RBI számlája, az importengedély, a szállítmánykísérő okmány, a leltár, a valutaváltás igazolása, a CMR és az RBI, valamint az Oscsadbank közötti szerződés, amiket a hatóság a helyszínen le is foglalt.
Dr. Horváth Lóránt a Telex megkeresésére közölte, a szállítás minden tekintetben megfelelt a magyar és a nemzetközi normáknak, „az Oscsadbank 2022 óta szállított pénzeszközöket ezen az útvonalon a magyar hatóságok tudtával. A nagyságrendek tekintetében sem nevezhető kirívónak a szállítás.”
Az ukrán bank jogi képviselője válaszában azt is írta a lapnak, hogy
a kormány a rendelet közlésével elismerte, hogy a büntetőeljárás keretein belül nem volt jogi alapja a vagyon lefoglalásának, ezért a lefoglalás intézményét kiemelte a büntetőeljárás keretei közül, és saját hatáskörbe vonta. Értelmezhetjük úgy is, hogy a Kormány lefoglalta egy külföldi állami intézmény vagyonát, amely jogtörténeti jelentőségű lépés.
Lapunk Hack Péter jogásszal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának emeritus professzorával annak járt utána: jogszerű-e az a hétfőn késő este hatályba lépett rendelet, amely az ukrán pénzszállítóktól lefoglalt vagyon vizsgálatát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatáskörébe utalja.
