A közmédia átalakítása központi és szimbolikus eleme a 2010 utáni Orbán-rendszernek. A központosított, átstrukturált és a kormány szándékai szerinti működés és az ezzel szemben időről időre felhorgadó politikai-társadalmi ellenállás végigkísérte az elmúlt 15 évet: tüntetések a sajtószabadságért az új médiatörvény elfogadásakor, az elhíresült 2018-as székházostrom, amikor ellenzéki képviselők próbálták beolvasni követeléseiket a köztévében, blokádok, demonstrációk, illetve Magyar Péter 2024-es propagandaellenes tüntetése is jelzi, hogy a közmédia működése kardinális kérdéssé vált.
A közmédia kormány általi bekebelezése az Európai Unió részéről sem maradt visszhang nélkül: hosszú ideig csupán bírálatokat fogalmaztak meg a szerkesztői függetlenség hiányával, a finanszírozás átláthatatlanságával és a felügyelő hatóság politikai elfogultságával kapcsolatban. 2025-ben viszont az EU kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, a többi között a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló uniós rendelet és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvek be nem tartása miatt. A közszolgálati média függetlenségének hiánya – sok más mellett – az EU-s források visszatartásának egyik oka is.
Ezen előzmények tette közzé a Tisza Párt a választási programját, amely a közmédia átalakításával kapcsolatos vállalásokat is tartalmaz.
Tisza-program a közmédiáról
A működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentum közmédiával foglalkozó része először a mostani működés problémáit sorolja:
- a közmédia nem pártatlan, a kormány propagandáját közvetíti – erre ráadásul túl sok közpénz költ;
- hazudik és lejáratja a kormánykritikus szereplőket, sokszor civileket is;
- torz módon tudósít, nem jeleníti meg a kormánnyal egyenrangú módon az ellenzéket;
- a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács nem független, és nem tölti be a valódi szerepét.
A program konkrét vállalásokat is megfogalmaz a tervezett átalakításokkal kapcsolatban. Összefoglalásképp, a függetlenség és pártpolitikai semlegesség visszaállítását, valamint egy új médiatörvény megalkotását ígérik.
Az intézkedések legtöbbje a médiatörvény módosítását igényelné, amely kétharmados parlamenti többséggel változtatható meg. A továbbiakban azt nézzük meg, milyen lehetőségei lennének egy esetleges Tisza-kormánynak attól függően, hogy feltételezett győzelme esetén milyen arányú többséget szerez az Országgyűlésben.
„A média teljes, érdemi átalakítása csak kétharmados többséggel lehetséges, a sima többség ehhez kevés. Az egész programot így érdemes olvasni, hiszen az abban megfogalmazott ígéretek nagy része csak így megvalósítható. Persze elvben elképzelhető egy közös kormánypárti-ellenzéki törvénymódosítás, de erre kevés esélyt látok, nem hiszem, hogy a jelenlegi kormánypárt partner lenne a saját maga által létrehozott és az érdekeit szolgáló médiarendszer módosításában” – véli Kert Attila, aki 2006 és 2009 között a Magyar Televízió hírigazgatója, korábban a TV2 Tények főszerkesztője volt, jelenleg pedig a Euronews magyar irodájának vezetője, ezáltal széles rálátással rendelkezik a hazai és nemzetközi médiapiacra.
