Múlt szombaton mutatták be a Tisza Párt programját, amely szerint
Ez pedig azért van a dokumentum szerint, mert a pedagógusokat arra kényszerítik, hogy „19. századi módszerekkel 20. századi ismereteket oktassanak 21. századi gyerekeknek”. Alapprobléma, hogy a „felesleges lexikális tudáselemek oktatása mellett elsikkad a készségek és kompetenciák fejlesztése, a nyelvtanulás, a digitális készségek fejlesztése”. Hangsúlyozzák, hogy a matematikai, szövegértési és természettudományos kompetenciákat mérő PISA-teszteken 2010 óta minden területen romlott a magyar tanulók teljesítménye.
A program részleteiről Lannert Judit oktatáskutatót kérdeztük.
Hiányérzetet okoz, hogy nincs benne vízió, a 21. század oktatása
„Az, hogy megvan a diagnózis, még nem jelenti automatikusan azt is, hogy tudjuk, pontosan mit kell csinálni, hogyan kell megoldani a helyzetet. Mondok egy példát: ha a tananyag sokkal lazább, és nagyobb szabadságot adunk a tanároknak, az természetesen jó, de ettől még ők többnyire akkor is frontálisan fognak oktatni a jövőben, hiszen ezt tanulták, legalábbis a döntő többségük ezt a kapta a képzése során. Ez tehát magától nem fog csak úgy megváltozni” – mondja Lannert Judit, aki 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, és a T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. egyik alapítója.
Ami viszont már hiányérzetet okoz neki, az a vízió, pontosabban „a 21. századi oktatás víziójának a hiánya, ahol a kreatív és a kritikai gondolkodás és egyéb globális kompetenciák nagyon fontosak. Ezek hiányoznak egyelőre, még hívószavak szintjén is. Nem olyan meglepő, de a magyar oktatásnak is épp az a gondja, ami a magyar társadalomnak. Egy zárt gondolkodású társadalomból kéne egy nyitott gondolkodást csinálnunk: ez lenne a 21. század nagy kihívása, így tudnánk reagálni a globális problémákra. Nem félnünk kéne a kockázattól, hanem vállalkozó szelleműnek kellene lennünk. A 21. század kihívása arról is szól, hogy a változásról nem kell félni, a bizonytalanságon hogy lehet kompetenciákkal úrrá lenni, erre kéne reagálni az oktatásnak. Eközben Magyarországon a nyitott társadalom mint olyan, 16 éve üldözött fogalom, épp ezért érthető az is, ha valaki politikailag kerüli ennek a használatát.
