Orbán Viktor Szombathelyen, hívei „háborúellenes gyűlésén” azt állította: 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök azért hívta, hogy Magyarország támadja meg a szerbeket a Vajdaságon keresztül, ám neki volt vér a pucájában, nemet mondott. Szakértők vitatják ezt.
Egy obsitos meséi: »Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája«
– írta Szent-Iványi István külpolitikai szakértő Facebook-oldalán a Fidesz-elnök délszláv háborúval kapcsolatos szavairól. Emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor ezt már szerb barátjának, Aleksandar Vucic elnöknek is előadta. A külpolitikai szakértő szerint Orbán Viktor megfeledkezhetett arról, hogy néhány éve ugyanezt másképp, a valóságtól kevésbé elrugaszkodott formában adta elő. Bár az sem volt igaz, akkor arról beszélt, hogy a NATO-erők terveztek Magyarországról támadást indítani Szerbia ellen, amit ő akadályozott meg.
A NATO koszovói hadművelete ma már nagyon részletesen dokumentált, sok forrás alapján rekonstruálható. Maga Clinton elnök is részletesen foglalkozik vele az emlékirataiban. Ebben világossá teszi, hogy ő a kezdetektől ellenezte a szárazföldi hadműveletet Szerbia ellen, nagyon kockázatosnak és feleslegesnek tartotta.
Szent-Iványi István szerint egy későbbi fázisban Tony Blair brit kormányfő valóban felvetette lehetőségként a szárazföldi hadműveletet, de éppen Bill Clinton utasította el az ötletet, így még tervezési fázisba sem került a javaslat, amikor Slobodan Milosevics kapitulált. A külpolitikai szakértő felidézte, hogy nem ez az első megcáfolt állítása Orbán Viktornak a szerbiai hadművelettel kapcsolatban. Korábban ugyanis azt mondta: a vajdasági célpontokat az ő kérésére nem érték légicsapások. Ugyanakkor kiderült, hogy a célpontkijelölés a katonai vezetés kizárólagos feladata volt, abba senki nem szólhatott bele, ráadásul értek légicsapások vajdasági célpontokat is.
Háry Jánoshoz hasonlította Orbánt
A szakértő szerint ezek
a nagyotmondások valamikor az obsitosokat, a leszerelt Háry Jánosokat jellemezték, akik a hálás kocsmai közönségnek színezték, fejlesztették a meséiket.
Tarjányi Péter szintén vitatta Orbán Viktor állítását. Közösségi oldalán a biztonságpolitikai szakértő azt írta: szimpla mesének tartja a történetet, ami történelmileg, katonailag hiteltelen, mert Szerbia megtámadása nem az amerikai elnök, hanem a NATO-tagországok közös döntése lett volna. Felidézte, hogy 1999. március 12-én lépett be Magyarország a NATO-ba. Tizenkét nappal később, március 24-én indult a NATO légi hadművelete Jugoszlávia ellen.
Orbán Viktor történetét azért nem hiszi el, mert az Egyesült Államok pontosan ismerte a Magyar Honvédség felkészültségét, tudta azt is, hogy a magyar támadás a Vajdaság felől azonnal azt a képet hozta volna elő az egész Balkánon, hogy Magyarország területi revízióval lép fel friss NATO-tagként.
Tarjányi Péter arra figyelmeztetett, hogy a
történelem nem kampánymesékből áll. A háború pedig nem díszlet. És egy ország biztonságát nem utólagos legendákkal kell védeni, hanem pontos emlékezettel és felelősséggel.
Szerinte Orbán Viktor nem tudja, hogy
a háborús mítoszok néha veszélyesebbek, mint a fegyverek.
