Orbán: a Szőlő utca a börtön egy fajtája, de még egy bűnöző fiatallal sem lehet így bánni

A kérdező a Szőlő utcai javítóintézet körüli ügyeket úgy vezette fel, hogy annak átbeszélésével le kell nyelniük egy keserű pirulát, Orbán viszont azt javasolta, hogy „inkább köpjék ki” azt.

Orbán kezdésnek a Szőlő utcai nevelőintézet (egyébként 12-18 év közötti) lakóit „egészen pontosan fiatalkorú bűnözőknek” nevezete.

A miniszterelnök azt mondta, a „dolgot” megpróbálja a kormány felől közelíteni. Azzal folytatta, hogy minden modern társadalomban vannak gyerekek, akiknek nincsenek szüleik mert utóbbiak vagy rossz szülők voltak, vagy meghaltak, vagy már születéskor magára hagyták a gyereket. Arról beszélt, hogy

több tízezer gyerekről kell gondoskodni, és „miután a kommunisták felszámolták az egyházat, meg a korábbi civil szervezeteket”, akik karitatív módon vagy küldetésüknél fogva az állam nélkül is ellátták őket, „ezért Magyarországon ezt az államnak kell megtennie”.

Orbán azt mondta, ezt a feladatot az állam megoldja valahogy, nevelőszülői hálózat és intézetek által, ennek részeként pedig gondoskodni kell arról, hogy csak a megfelelő emberekből legyen nevelőszülő, illetve hogy az intézetek normálisan működjenek, mindezeket pedig ellenőrizve legyenek. (A miniszterelnök többször megismételte, hogy ezekért a feladatokért az állam a felelős.)

Orbán Viktor szerint

a Szőlő utca egy speciális intézet, ott bűnöző fiatalkorúak vannak. Mind követtek el bűncselekményeket, leginkább súlyosakat. Emberöléssel bezárólag. Tehát tulajdonképpen az a börtönnek egy fajtája.

Ezután arról beszélt, hogy van külön fiatalkorúak börtöne, és vannak javító-nevelő intézetek, majd megismételte, hogy a Szőlő utca lényegében a börtön egy fajtája.

Ez egy nehéz hely, vannak fogvatartók és fogvatartottak. Amit mi látunk, az az, hogy egy nagyon nehéz közegben – börtönszerű helyzetben – egy nehéz szituációt, egy fogvatartó, egy nevelő úgy oldott meg, ami elfogadhatatlan, sőt bűncselekményt valósít meg. És ez kamerán van, nem lehet mellébeszélni. Még egy bűnöző fiatallal sem lehet úgy bánni, ahogyan ez a fogvatartó bánt a fogvatartottal. Ez elfogadhatatlan, nincs mese.

Orbán állítása szerint az ilyen eseteteket az állam felderíti, ki is nyomozza, és meg is bünteti az elkövetőket. Azt is mondta, hogy nincs tele az ország javító-nevelő intézetekkel, összesen öt ilyen van.

Felhozta, hogy az elmúlt napokban a javítóintézetek élére „vállapos rendőröket” nevezett ki a belügyminiszter. A következő mondatban már arról beszélt – egyes szám első személyben –, hogy ezeknek az intézeteknek a felügyeletét át kellett tennie a büntetés-végrehajtási területre, ahol inkább van rutin ahhoz, hogyan kell működtetni egy „fiatalkorú börtönt, fiatalkorúak javító-nevelő intézetét”.

Azt várom, hogy a rendőrök rendet tesznek, és megnyugtatják a közvéleményt

– fogalmazott a miniszterelnök. Emellett azt is mondta még, hogy az ügyben nem tud haragudni az ellenzékre, mivel csak tették a dolgukat, és rámutattak arra, hol teljesíthetne jobban a kormány.

Orbán egy tiszás szakértőknek tulajdonított mondat vérlázítónak titulálása után arról beszélt, hogy az a régi „libsi-bolsi fölsőbbrendűségi tudatból” jön, ami a kioktatásra alapszik.

A kérdező ezelőtt egy olyan mondatot tulajdonított tiszás gazdasági szakértőknek, hogy állítólag szerintük a rezsicsökkentés azért ártalmas, mert a magyar emberek nem tanulnak meg spórolni miatta.

Orbán állítása szerint azért is érdeklődnek a külpolitika iránt a magyarok, mert tudják, hogy valami változik, még ha az összefüggéseket nem is biztos, hogy le tudják levezetni. Hozzátette, hogy jól érzik, hogy valami történik a világban, ami máskor nem szokott, az ilyesmi pedig érdekli az embereket.

Mint mondta, a világpolitikát a nagyfiúk, az oroszok, az amerikaiak, a török világ alakítja, de fontos kérdés, hol lesz ebben a magyarok helye. Szerinte mind a három ország kell ahhoz – melyek vezetőinél a utóbbi időben járt –, hogy Magyarország abban a kivételes helyzetben maradjon, hogy a többi európai országgal összevetve itt fizessék az emberek a legalacsonyabb rezsit.

Orbán állítása szerint, ha mi fizetünk évente nagyjából 250-260 ezer forintot évente rezsire, akkor ez a szám a románoknál a duplája, a lengyeleknél a háromszorosa, a cseheknél a négyszerese, az osztrákoknál és a németeknél pedig ennél is magasabb az összeg.

Igaz, hogy többet keresnek, de azért ennyivel nem. Nehezedik az élet, különösen a háztartások ellátása energiával

– folytatta, hozzátéve, hogy itthon mindenki tudja, ha nincs rezsivédelem, akkor azonnal csökken az életszínvonalunk.

Szerinte a rezsicsökkentés megvédése nem pártpolitikai ügy, ez a baloldalon is ugyanúgy felkeltette az érdeklődést.

Orbán azt mondta, hogy a régi iparvárosoknak épp elég gondjuk van a saját életükkel is, ezért feltételezné, biztos kevesebbet törődnek a külvilág eseményeivel. Állítása szerint ezzel szemben az ember Ózdon, Komlón, Tatabányán vagy Dunaújvárosban is meglepődhet azon, hogy az emberek ugyanúgy nyitottak és érdeklődőek. „Nem egy, az ország eldugott sarkában élünk életérzés van” – tette hozzá. Szerinte különböző úton-módon az iparvárosok kezdenek magukra találni, és ezeknek polgári közönsége legalább annyira virulens, mint bármelyik hagyományosan polgári város közössége.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy a magyaroknak általánosan, függetlenül a településük típusától nem kellene olyan mértékben érdeklődniük a külpolitika iránt, mint amennyire állítása szerint teszik. Szerinte ez azért van, mert a 20. század után mindenkinek van tapasztalata arról, hogy ami a világban történik, az valamilyen formában nálunk is meg fog jelenni. A 20. században szerinte a legtöbb esetben az események kárvallottjai voltunk, ez alól kivétel a szovjet birodalom összeomlása. Ezután hozzákezdhettünk egy saját világ építéséhez, „ami olyan, mint mi vagyunk, és nem kívülről kényszerítik ránk”, tette hozzá.

Orbán szerint nagyon nehéz egy hangulattal leírni a mögöttünk hagyott 2025-ös politikai évet, azt tudná mondani, hogy ez egy nagyon zajos év volt. Azt mondta, nem volna igaz, hogy a korábbi választásokat megelőző évek is a 2025-öshöz hasonlóak voltak, mert idén sok minden adódott össze. Úgy érzi, mintha egy évtizede történt volna már Donald Trump januári hivatalba lépése, ami szimbolikusan és valóságosan is lezárt egy korszakot. Szerinte egyre tisztábban látható a kibontakozóban lévő új korszak.

Azt mondanám, hogy egy nagy világátváltozáshoz adódik hozzá a szokásos, választás előtti év zajossága

– fogalmazott.

Orbán egyetértett a kérdezővel abban, hogy az adventi időszak az elcsendesedésre való, „mindannyian vágyakozunk” is ilyenkor, de ha körülnézünk a politika háza táján – „első udvar belpolitika, hátsó udvar külpolitika” –, akkor szerinte láthatjuk, hogy elcsendesedésről szó sincs, mindenki „torka szakadtából üvölt”. Úgy látja, a belpolitika hangos, de a külpolitikában nagyon súlyos dolgok is történnek folyamatosan. Hozzátette, a jövő heti EU-s miniszterelnöki csúcs lesz az igazán „cintányérosan zajos”.

Orbán az ATV-nek adott interjú elkészültének hátteréről azt mondta, hogy Rónai Egon régóta kérte, üljenek le beszélgetni, ő viszont „15 évig nem nézett feléje sem”. A miniszterelnök elmondása szerint így egy régi adósságát törlesztette a riporter felé a novemberben megjelent interjúval.