„Öt hónap múlva döntenünk kell a sorsunkról. Mi rendben vagyunk, ha mozdulni kell, együtt mozdulunk, ha stratégiai nyugalomra van szükség, kivárjuk a megfelelő ütemet. Ha suhintani kell, suhintani fogunk a golyóstollainkkal, csak ki ne szakadjon a szavazólap! De a következő öt hónapban beszélnünk kell a megtévesztett magyarokkal is, egyetlen lélekről sem mondhatunk le, mert minden magyar felelős minden magyarért” – jelentette ki október 23-ai beszédében Orbán Viktor a Kossuth téren.
Ritka, hogy a miniszterelnök elismerje: sokan vannak, akik kormányváltást akarnak, ezúttal viszont hosszan időzött náluk. Bár az ellenzék vezetőjét most is Brüsszel bábjának nevezte, poloskázás – március 15-ével ellentétben – nem volt, az pedig különösen szembeötlő, hogy milyen sok energiát szánt Orbán az ellenzék támogatóira. Ha magabiztosan vezetne a Fidesz, erre aligha lenne szükség.
Nem a vezetőikről beszélek, nekik megvannak a gazdáik, ők pontosan tudják, mit tesznek és miért. De van sok magyar, aki azt hiszi, hogy jó ügy mellett áll, amikor Brüsszelt és a Brüsszelből ideküldött bábkormány-jelölteket támogatja. El kell mondanunk nekik, hogy Brüsszel ma nem a segítség, hanem a veszedelem. Az Európai Néppárt nem a barátunk, hanem a rosszakarónk. Brüsszel és magyar megbízottjai nem fejlődést, hanem háborút hoznak Magyarországra. Akik azt hiszik, hogy a kormányváltást támogatják, valójában a háborút támogatják, ha tudnak róla, ha nem. (…) Akik a kormányváltást támogatják, nem a jobb életet, hanem éppen ellenkezőleg, az adóemelést, a nyugdíjadót, a rezsicsökkentés eltörlését és a családtámogatás megcsonkítását támogatják. És ez így van akkor is, ha ők nem tudják, nem hiszik, vagy nem akarják hinni. Beszélni kell hát velük.
A kormányfő igyekezett megszólítani a fiatalokat is, akik között a felmérések szerint különösen rosszul áll a kormányoldal.
Feltette a kérdést: vajon számíthat-e a haza a fiatalokra most is, mint a múltban annyiszor? A valóság terét virtuális terek foglalják el, de vannak valós dolgok: a szabadság és a támadás is valós, ami a békénket és a szabadságunkat veszélyezteti. „A brüsszeli birodalom azt akarja, hogy hazátlan európaiak legyetek, és maradjatok a virtuális világban, gépre kötve szunnyadjatok” – fogalmazott, majd azt üzente a fiataloknak, hogy jöjjenek le „a brüsszeli infúzióról”.
Tisztelt magyar fiatalok, ti is lehettek hazafiak! Ébredjetek, lázadjatok, vár a hazátok!
Orbán Viktor a beszéde elején azt mondta, hogy a Békemenet – amely ezúttal a Margit híd budai hídfőjétől vonult az Országház elé – Magyarország legnagyobb politikai ereje, sőt Közép-Európa, de talán egész Európa legnagyobb és legfontosabb politikai mozgalma, amely szembeszállt Brüsszellel, és 16 évig kormányon tartotta Európa egyetlen keresztény-konzervatív kormányát.
Ahogy a kormánypárti sajtó egész nap, úgy Orbán is azt sulykolta: ez – a sorban a tizenegyedik – volt a legnagyobb Békemenet.
Az állami ünnepségen is ügyeltek a külsőségekre: a Kossuth tér felett Gripenek húztak át. A kormánykommunikáció irányát ugyanakkor jól mutatja, hogy a színpad mögött Eperjes Károly mellett olyan celebek ültek a dísztribünön, mint Szabó Zsófi, Vasvári Vivien és Cooky, miközben a jobboldali politikai közösség vezéralakjai a közönség első soraiban álltak.
Ami a történelmi példákat illeti, Orbán azt mondta: a magyarok és az ötvenhatos forradalom nélkül soha nem bukott volna meg a kommunizmus, nem lett volna prágai 1968, lengyel Szolidaritás, nem omlott volna le a berlini fal. Majd azzal folytatta, a magyarok nem kérnek sokat az élettől: beérjük a szabadsággal. „Ha szabadság van, minden van, minden lehet, a többit majd intézzük. (…) Mi nem akarjuk megmondani senkinek, hogyan éljenek, nem oktatunk ki senkit, mi csak egy dolgot kérünk, de ahhoz ragaszkodunk: hagyjanak minket békén, hagyjanak minket szabadon élni!”
Ez az üzenet már nyilvánvalóan „Brüsszelnek” szólt, amit a szokásos módon bírált Orbán: az unió vezetése háborúpárti, még több pénzt és fegyvert küldenének Ukrajnába. Szerinte ha Brüsszel nem akadályozná az amerikai elnök békemisszióját, már rég vége lenne az orosz-ukrán háborúnak. Sőt, szerinte ha Donald Trump lett volna az elnök, a háború ki sem tör. Nem újdonság az sem, hogy Orbán szerint a háború blokkolja az európai és a magyar gazdaság növekedését, illetve hogy – amint arról Kötcsén is beszélt – napirenden van „Ukrajna felosztása”.
„Az ukránok csúnyán bánnak a magyarokkal, a kártpátaljaiakkal és velünk is. Ennek ellenére Magyarország segít nekik a békekötésben. (…) Mi vagyunk az egyetlen ország Európában, ahol a békét nyélbe lehet ütni, tető alá lehet hozni, és mi készen állunk rá” – jelentette ki Orbán a reménybeli, de egyelőre elhalasztott budapesti békecsúcsra utalva, megismételve, hogy nem akarunk és nem is fogunk egy szövetségi rendszerbe tartozni Ukrajnával, de támogatjuk, hogy stratégiai partneri viszony legyen az EU és Ukrajna között.
