Arató Gergely, a DK képviselője a parlament hétfői ülésnapján, az azonnali kérdések órájában azzal vezette fel Orbán Viktornak címzett kérdését, hogy a kormány „kommunikációs kártyavára”, amelyet „a Szőlő utcai és más pedofilügyekben” az igazság eltakarítására építettek, összeomlott. Semjén Zsolt először azt mondta, tíz éve zajlik nyomozás az ügyben, később azonban Tuzson Bence és Gulyás Gergely mást állított, a Belügyminisztérium friss válasza szerint pedig három ügy is van a javítóintézet kapcsán. Azt is állították, nincs kiskorú áldozat, de Arató elmondása szerint a BM most azt válaszolta, hogy legalább két ügyben kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt zajlik nyomozás. A DK-s képviselő szerint a fideszesek azt is mondták, „Zsolti bácsinak” semmi köze a Szőlő utcához, de a volt politikus Juhász Péternél emiatt jelentek meg a rendőrök. „Ugyanúgy, mint a kegyelmi ügyben, most is bátor utcai harcosként” leváltja-e „alkalmatlan minisztereit”, Semjént, Tuzsont, Rogánt és a többieket, vagy maga mond le? – tette fel a kérdést Arató.
Orbán szerint „a DK szájából az összeomlás szó mindig izgalmasan hangzik”. Elmondása szerint a Szőlő utcai ügyben annyit tudunk, hogy az ellenzék, így Arató személy szerint is álhírbotrányt gerjesztett, az állításaikról kiderült, hogy semmilyen ténybeli alapjuk nincs. „Amit önök csinálnak, az vádaskodás és rágalmazás” – mondta, hozzátéve, hogy a hatóságok teszik a dolgukat, a rágalmazóknak pedig a bíróság előtt kell felelniük.
„Álhír, hogy az egyik nagy gyermekvédelmi intézeti vezető, akit önök neveztek ki, az prostitúciós hálózatot szervezett?” – vágott vissza a DK-s képviselő Juhász Péter Pálra utalva. Szerinte felelniük kell azoknak, akik kinevezték, fedezték a pedofilokat a gyermekvédelemben.
Orbán szerint azért van szó álhírbotrányról, mert kormánytagokat rágalmaztak meg, ami bűncselekmény.
Az MSZP-s Komjáthi Imre azt mondta, tavaly több mint 20 ezer magyar szenvedett munkahelyi balesetet, 75-en pedig meghaltak. Hozzátette, hogy az ezért kirótt büntetéseket nevetve fizetik ki a nagy nemzetközi cégek. „Hol van ilyenkor a nemzeti szuverenitás?” – kérdezte, majd azt mondta, hogy 2010-ig 1047 munkavédelmi ellenőr volt, ma viszont már csak 300-an vannak. A miniszterelnökhöz azzal fordult, tudja-e támogatni az MSZP „méltányos munkahely” csomagját, amelynek részeként a munkáltatói felelősséget radikálisan megemelnék a munkahelyi ártalmakkal kapcsolatban. Támogatja-e továbbá azt, hogy az élelmiszerárak drágulására tekintettel adómentessé tegyék a minimálbért, és legyen foglalkoztatási társaság a bezárásra kerülő gyárak dolgozóinak védelme érdekében? – kérdezte még.
Orbán Viktor a munkahelyi balesetet szenvedőknek jobbulást kívánva közölte, hogy az életüket vesztő munkások hozzátartozóival vannak, és megadják nekik, ami törvény szerint jár, „sőt ha lehet, annál többet is”. Mint mondta, a munkahelyi balesetek kérdését jogszabályok rendezik, ha nem tartják a szocialisták ezeket elégségesnek, akkor a parlamenti bizottságban vitassák meg ezt, a Fidesz támogatni fogja az értelmes javaslatokat. Hozzátette, ma van munka, de amikor az MSZP kormányzott, 12 százalékos volt a munkanélküliség. Szerinte az infláció ellen a minimálbér emelése a legjobb gyógyszer, 2025-ben 9 százalékkal tudták emelni ezt, ami most bruttó 290 800 forint, és egyebek mellett van munkáshitel is.
Z. Kárpát Dániel a devizahitelesekről kérdezte a miniszterelnököt, a Jobbik képviselője szerint a témában a balliberális kormány felelősségében egyet tudnak érteni, de mást gondolnak a 2010 utáni kilakoltatásokról, kormányzati döntésekről.
Orbán elmondta, a kilakoltatási moratórium mindig november 15. és április 15. között tart, ezen nem változtatnak. Állítása szerint a devizahitelek ügye 500 ezer családot érintett, és hatezer per fut jelenleg is. Szerinte
a folyamatban lévő ügyekben pedig el kell fogadni a bíróságok ítéleteit. A miniszterelnök szerint korábban megvitatták, hogy a devizahitelesek esetében megadják-e az elsétálás jogát, de arra jutottak, ha ezt bevezetnék, akkor összeomlana a jelzálog intézményrendszere. Más hatású változtatásokról lehet beszélni, tette hozzá.
Jámbor András, a Párbeszéd frakciójából azzal kapcsolatban kérdezte a miniszterelnököt, hogy a 2026-os költségvetésben nem szerepel a gyermekévdelemben és a szociális szférában dolgozók béremelése, amit tíz hónapja megígértek. Azt is kérdezte, hol az előrelépés a gyermekvédelemben a gondozottak élelmezésére naponta jutó 1200–1500 forint ügyében. Szerinte az igaz, hogy egy méltánytalan vád érte a kormányt a Szőlő utcával kapcsolatban, de az ügy ettől még létezik, és számos intézmény példázza azt, hogy nem működik a jelzőrendszer a gyermekvédelmi rendszerben.
Orbán azzal kezdte válaszát, hogy Jámbor is részt vett a Szőlő utcai álhírbotrány felépítésében. Úgy folytatta, hogy a szociális és kulturális szférában 10–20 százalékos sávban tervezik emelni a béreket, ezt a 2026-os költségvetésben szeretnék rendezni. Elismerte, hogy emelni kell a gyermekvédelemben a gyerekeknek járó juttatásokat, az étkezési hozzájárulást beleértve.
Miután a kórházakban egy beteg egy nap 4000 ezer forintot kap étkeztetésre, szerintem az a méltányos, ha az egészséges gyerekek is legalább 4000 forintot kapnak a mostani 1500 forint helyett, és ezt meg is fogjuk tenni
– jelentette ki.
Jámbor visszakérdezésére Orbán Viktor azt mondta, hogy
de ha folytatódik a háború, akkor is megtörténik ez, de a béke új távlatokat nyitna a magyar gazdaság számára. Azt ígérte, a héten bejelentik a korábban említett 17 milliárd forintos összegben a gyermekvédelmi ágazatba kerülő pluszforrásokat, ennek részeként a gyerekek étkeztetésére fordított összeg mellett más ellátások értékét is növelik.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a szerinte történelmi budapesti Trump-Putyin találkozóval kapcsolatban azt kérdezte Orbántól, hajlandó-e felvetni a legfontosabb kérdéseket Kárpátalja jogi státuszát illetően.
Orbán azt mondta, „a nemzetközi világban csak az a találkozó biztos, ami már megtörtént”. Ezzel együtt reméli, hogy a háború lezárásában segíteni fog a találkozó, szerinte ilyen szemmel kell tekinteni arra. Kárpátaljával kapcsolatban azt mondta, a külhoni magyarok autonómiájának ügyét és a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogait a kormány mindig napirenden tartja.
