Védjük egyik közös nemzeti kincsünket, a magyar utóneveket!
Ezt írta közösségi oldalán Kósa Lajos (Fidesz), majd jelezte: megalakították az „Utónév-engedélyezési Bizottságot”, amelynek ő lesz az elnöke. A kormánypárti politikus fontos mérföldkőnek nevezte az általa kezdeményezett törvénymódosítást is, amely lehetővé tette a korábbi rendszer korrigálását. Kósa Lajos külön kiemelte: mennyire örül, hogy a testület tagja lett Hoffmann István, a Debreceni Egyetem nyelvésze.
A bizottság alakuló ülését követően Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter felidézte, hogy a Kósa Lajos (Fidesz) javaslatára elfogadott új törvény után megjelent a rendelet, amely tartalmazza a magyar, illetve a 13 őshonos nemzetiség választható utóneveinek listáját. Annak felülvizsgálata ugyanúgy a bizottság feladata, mint az, hogy a nevek megőrizzék a magyar csengésüket.
Ez annál is inkább szükséges, mert az UNESCO (az ENSZ tudományos és kulturális szervezete) 151 országban végzett felmérése szerint Magyarországon valósul meg a legkevésbé a nagyszülők neveinek továbbélése az unokáknál – idézte az MTI Hankó Balázst, aki korábban az utónévjegyzék első kontrollját őszre ígérte.
Kósa Lajos szerint az utónevek megjelenése a miniszteri rendelet mellékletében azért fontos, mert nem tekinthető közhiteles forrásnak sem a Nyelvtudományi Kutatóközpont, sem a 13 magyar kisebbségi és nemzetiségi önkormányzat honlapja. A Fidesz képviselője közölte: újabb törvénymódosítást terveznek azért, hogy az őshonos kisebbségek önkormányzatai is dönthessenek az általuk elfogadott utónevekről.
Az általa vezetett bizottság a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, az ELTE Nyelvtudományi Központja, az egyházak képviselői, a Hagyományok Háza képviselőinek részvételével alakult meg.
