A miniszterelnök-helyettes javaslata szerint az orosz–ukrán háború miatt a kormány a háborús veszélyhelyzet további 180 nappal történő meghosszabbítását tartja indokoltnak. A jelek szerint a békepárti kormány már nem bízik az orosz–ukrán háború gyors lezárásában.
A Hazánk szomszédságában zajló orosz–ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez Hazánknak továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.
Annak biztosítása érdekében tehát, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése érdekében, továbbá annak biztosítása végett, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit, a Kormány a veszélyhelyzet további 180 nappal történő meghosszabbítására tesz javaslatot.
Semjén Zsolt módosítása szerint a fideszes többségű Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján hatalmazná fel az Orbán-kormányt arra, hogy a veszélyhelyzetet 2026. május 13-ig meghosszabbítsa.
Az indoklás szerint az Alaptörvény tizenötödik módosításának 2026. január 1-jén hatályba lépő 8. cikke módosítja a veszélyhelyzeti jogalkotás szabályait.
A törvényjavaslat elfogadásával a kormány felhatalmazást kapna arra, hogy a háborús veszélyhelyzet megszűnéséig egyes törvények alkalmazását felfüggessze, a törvényi rendelkezésektől eltérjen. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény alapján ezt a felhatalmazást általános jelleggel állapítja meg a törvénymódosítás.
A fideszes többségű parlament jóváhagyása után tehát a kormány úgy fordulhatna majd rá a jövő évi választásra, hogy május közepéig folytatódhat a rendeleti kormányzás. Orbán Viktor még a 2022-es kampány idején jelentette be, hogy a háború miatt stratégiai nyugalom kell, majd, miután esküt tett, a kormány egy Facebookon közétett videóban háborús veszélyhelyzetet hirdetett, miután az Országgyűlés megszavazta az Alaptörvény tizedik módosítását, amely lehetővé tette ezt. A választás kiírásáról Sulyok Tamás köztársasági elnök dönt, de Orbán Viktor arra számít, hogy az április 12-én lesz. Az mindenesetre biztos, hogy a szavazást és a kampányt is beárnyékolja majd a háborús veszélyhelyzet.
Magyar Péter a Tisza Párt Nemzet Hangja nevű konzultációján bejelentette, hogy a valóban háborúzó Ukrajnán, Oroszországon kívül csak nálunk van veszélyhelyzet, ám az sem a felkészülésről szól egy esetleges konfliktusra, hanem arról, miként lehet könnyebben ellopni az állami vagyont, rendeletekkel felülírni törvényeket. Ezt a nem támogatják, el fogják törölni, helyette arra helyezik a hangsúlyt, hogy természeti katasztrófákra, egyéb veszélyhelyzetekre felkészítsék az országot.
TASZ: kockázatot jelenthet a választások tisztaságára is
A Klubrádióban Döbrentey Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendeleti kormányzás akár az alapvető jogok – a véleménynyilvánítás, a gyülekezés szabadsága – korlátozására is lehetőséget adnak, ami közvetlen hatással lehet a politikai részvételre. Ez a választások közeledtével fontos hangsúlyt kap. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Közéleti Részvételi Programjának helyettes vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon évek óta van különleges jogrend, az állami intézmények, az Alkotmánybíróság vagy az ombudsman pedig a nyilvánvaló túlkapásokat, a veszélyhelyzettel össze nem függő rendeleteket sem tartja kordában.
Döbrentey Dániel szerint komoly kérdéseket vet fel az, hogy mennyiben garantálja a szabad és tisztességes választásokat az a környezet, amit alapvetően a kormány döntései határoznak meg, ha rendeletben jelöli ki például a véleménynyilvánítás szabadságának határait. 2022-ben is volt erre lehetőség, ám más volt a politikai környezet, most elég világosan látszik, hogyan próbálja a kormány a kritikus hangokat jogi, hatósági eszközökkel korlátozni, elfojtani.
Felidézte, hogy az elmúlt időben több állampolgárhoz a rendőrség azért vonult ki, mert az interneten közzétett valamilyen sértő tartalmat kormánypárti politikusokról. Ez a kockázat most fokozottabb, mint a 2022-es választásoknál. A jogvédő azt reméli, hogy a hatalom nem él vissza ezzel a jogalkotási lehetőséggel, de eddigi gyakorlatát ismerve nem kell a szomszédba menniük azért, hogy a veszélyhelyzet elrendelésének okától nagyon távoli területeket is szabályozzanak.
