Több ponton is átírják a kormánypárti képviselők a 15. alaptörvény-módosítás három hete benyújtott szövegét, a parlament törvényalkotási bizottságának csütörtök délutáni ülése előtt terjesztették be a javaslataikat, írja a Telex.
Az Alaptörvénybe bekerülhet a települések önvédelemhez való joga. Az utóbbi időben Navracsics Tibor kommunikált a témáról, az általa vezetett Közigazgatási és Területfejlesztési minisztérium dolgozza ki a vonatkozó törvényjavaslatot. Korábban arról beszélt, hogy van 300–400 olyan település az országban, amelyek úgy érzik, bajban vannak, mert a nagy számban beköltözők „elsöprik” a település hagyományos szerkezetét.
Az Alaptörvény hatályos XXVII. cikkében az szerepel, hogy „mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához”. Ezt a következő mondattal egészítenék ki:
A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.
Az indoklás szerint a helyi önazonossághoz való jog egy olyan új kollektív jellegű jog, „amely védelmet nyújthat azon települési közösségek számára, amelyek meg kívánják óvni a helyi társadalmuk életformáját, hagyományait, szokásait, rétegződését, illetve meg tudják határozni kívánatos lakosságszámukat.”
A három hete benyújtott javaslathoz képest további változás, hogy továbbra is 30 napra hirdethetne veszélyhelyzetet a kormány, amit az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthat meg. Ezt a felhatalmazást akárhányszor megadhatja a parlament, 2020 óta félévente meg is teszi.
Az eredeti javaslat kivette volna az Alaptörvényből azt a részt, mely alapján a veszélyhelyzet 30 napra hirdethető ki, és a meghosszabbításához szükséges az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása. A módosítás után tehát a kormány maga is fenntarthatta volna a veszélyhelyzetet, ugyanakkor korlátozták volna a mindenkori kormányzat mozgásterét abban, hogy az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül már nem függeszthetne fel törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el a törvényi rendelkezésektől.
A törvényalkotási bizottságnak benyújtott javaslatban az is szerepel, hogy a köztársasági elnök nem dönthet a magyar állampolgárság felfüggesztéséről. Halász János fideszes képviselő kedd este nyújtott be egy törvényjavaslatot, amely megteremtené a lehetőségét, hogy az állam legfeljebb tíz évre felfüggessze „azon személyek magyar állampolgárságát, akik más állam állampolgárságával is rendelkeznek, és magyar állampolgárságuk fennállása Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent”.
Halász javaslata szerint a magyar állampolgárság felfüggesztéséről egy kormányrendeletben kijelölt miniszter dönt majd. Így az Alaptörvényt azzal egészítenék ki, hogy az államfő
a felfüggesztés kivételével dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben.
A fideszes képviselők javítanák azt a melléfogást is, ami miatt a három hete beadott módosítás szerint azt írnák bele az Alaptörvénybe, hogy „az apa férfi, az anya nő”. Ezt megcserélnék a ma benyújtott javaslattal.
