Megjelent a kormány honlapján a tervezet, amely lehetővé tenné, hogy a 2025. március 1-jét követően megírt kompetenciamérések eredményeit érdemjegyre váltsák. A Pintér Sándor által jegyzett módosítás azzal érvel, hogy a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében, visszajelzést ad az intézmények, pedagógusok munkájáról is.
A belügyminiszteri rendelet célja, hogy
növelje a kompetenciamérés jelentőségét a tanulók körében, ösztönözve őket arra, hogy maximális figyelmet és erőfeszítést fordítsanak a teszt kitöltésére.
Ezért a mérésen nyújtott teljesítményüket „osztályzatokkal díjazzák”, az eredményt beszámítják a középfokú felvételin elérhető pontszámokba,
amely méltó elismerése a tanulók befektetett munkájának.
Pintér Sándor szerint erősíti a kompetenciamérés oktatási rendszerben betöltött szerepét, hogy a tanuló a képességszint eredményei alapján kap érdemjegyet, amely az év végi osztályzat megállapításakor két érdemjegynek számít.
Az új szabályt először először a 2025/2026-os tanév középfokú felvételi eljárásánál kell alkalmazni. A tanulmányi eredménybe a 2025. március 1-je után megírt országos mérés eredményei már beszámítanak.
Korábban a hvg.hu írt arról: a Kréta-rendszerben erről már a szülők véleményét is szondázta a Pintér-tárca. A lap azt írta: a tanulói teljesítmények ilyen mérését a szakemberek mindig is teljes tévedésnek nevezték. A Szülői Hang civil szervezet petíciót indított, tiltakozott ellene, hogy a kompetenciamérések eredményét figyelembe vegyék a középiskolai felvételinél, mivel azzal megnehezítenék a bekerülést a gimnáziumokba, ami ellentétes a gyerekek és az ország érdekeivel.
A Civil Közoktatási Platform (CKP) úgy vélte: a kompetenciamérés eredményének felhasználás a tanulók iskolai értékelésében funkcióidegen. Kivédhetetlen probléma, hogy rendkívül nagyok a tanulók szintjén jelentkező mérési hibák.
Ezek ma kiküszöbölhetetlenek, a mérés természetéből fakadnak. Az, hogy az eredmények a tanulók sorsát befolyásolják, mérhetetlenül igazságtalan lenne.
Az, hogy az érdemjegyek megállapítása egy központi mérés eredménye lesz, tovább csökkenti a tanári autonómiát. A nemzetközi tapasztalatok szerint számolni kell minden ilyen helyzetben a „tesztre tanítás stratégiájának” jelentős tényezővé válásával, ami sok szempontból káros jelenség az oktatási rendszerekben. A CKP egyetért azzal, hogy az intézkedés az esélyegyenlőtlenségek növekedésével jár. A kormány kvantitatív módon, osztályzatokkal való értékelést megszilárdítását szolgáló intézkedése ellentétes a világban egyre inkább terjedő elvvel, hogy az iskolából fokozatosan eltűnik a minősítő jelleg.
