A magyarok munkaidejének egyhetede esik ki különféle betegségek miatt, miközben a hiányzások következtében gyűlik az elvégzetlen munka, a helyettesítés többletköltséggel jár, a család jövedelme csökken, a gyógyulásra viszont költeni kell – egyebek mellett ez derül ki Vitrai József orvos, népegészségügyi szakember kutatásából, amit az Orvosi Hetilap közölt, és amelynek főbb megállapításait a kutatót megszólaltatva a Népszava ismertette keddi cikkében.
Mint írják, a munkaképes korú lakosság betegségeinek és idő előtti halálozásának közvetett és közvetlen költségeit egy 2019-es kutatás 3425 milliárd forintra taksálta. Vitrai mostani elemzéshez nem készült hasonló, forintosítható veszteségszámítás. A kutató azt vizsgálta, hogy az egészségromlás miatti úgynevezett korlátozottság, illetve az „idő előtti” halálozás a 30–65 éveseknél mekkora kiesést okozott munkaidőben.
A szakember szerint az érintett korosztály tagjai egy évben átlagosan 37 napot nem tudtak dolgozni valamilyen betegség miatt. A munkaidő-veszteségben a férfiaknál jelentősebb az idő előtti halálozás szerepe. Vitrai József a nemek közötti különbséget azzal magyarázta a Népszavának, hogy a férfiak kevésbé figyelnek oda az egészségükre. A nők viszont, ha panaszuk van, orvoshoz mennek, előbb kerülnek be az ellátó rendszerbe, így megelőzik a betegség súlyosbodását. Az OECD 2024-es egészségügyi jelentése szerint a legtöbb magyar 2021-ben hunyt el, 100 ezer főre vetítve 310-en rákban, 723-an szív- és érrendszeri, 70-en légzőszervi, 258-an Covid–19 és más vírusos betegségek szövődményeiben hunytak el.
Vitrai József szerint a más országokhoz képest kiemelkedő magyar halálozás a megelőzés és az orvosi ellátás gyengébb minőségére is utal. 2021-ben a teljes halálozás húsz százaléka a nyugdíjkorhatárt el nem érők körében történt, és ez a kiemelkedő arány nem írható teljes egészében a koronavírus-járvány számlájára – inkább az egészségügyi rendszer működésének hiányosságaira, valamint az orvoshoz fordulás kisebb hajlandóságra vezethető vissza – írja a Népszava.
