Sikerült összegyűjteni ötven képviselő aláírását az országgyűlésben, így az Alkotmánybírósághoz fordulhattak a szocialisták utólagos normakontrollt kérve a bírói kirendelések visszásságai miatt. Ezután az Alkotmánybíróságnak kell állást foglalnia, hogy alaptörvény-ellenes-e az, hogy más területekkel ellentétben a bírók nem kapják meg a magasabb illetményt, ha magasabb szintű bíróságon kell bíráskodniuk.
A bírói kirendelések sajátosságait egy szeptemberi cikkünkben mutattuk be egy hozzánk forduló bíró példáján, aki hiába ítélkezik már több mint hat éve egy megyeszékhely törvényszékén, azóta is az alacsonyabb, járásbírói illetményét kapja. Ő emiatt havonta 113 ezer forinttól esik el, de akár több mint 400 ezer forintot is bukhat az, akit például a törvényszékről rendelnek fel a Kúriához (és ez az összeg jövőre még nagyobb lehet a kormánypártok javaslata szerint).
Ezért utólagos normakontroll keretében azt kérik a képviselők az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a jogszabály kifogásolt szakaszát, és állapítsa meg a „bérezés tekintetében bekövetkezett mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést.”
„Amennyiben egy bíró a kirendelés során kevesebb jövedelemhez jut, mint amennyi a szolgálati helye szerint egyébként neki járna, az egyrészt az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, másrészt a bírói munkavégzés autonómiáját veszélyezteti” – indokolták beadványukban.
A kormánypártok egy salátatörvénybe csempészett múlt heti javaslatban több ponton is javaslatot tettek a bírók jogállásáról szóló törvény módosítására, a kirendelési anomáliákkal azonban nem foglalkoztak.
