Módosította az Alaptörvényt az Országgyűlés, immár 14. alkalommal.
A módosító lényege, hogy az Országgyűlésnek mostantól lehetősége lesz arra, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa.
A rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás a hazai gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Egyúttal a nemzetközi gyakorlathoz is, tekintettel arra, hogy számos európai országban (így Hollandiában, Lengyelországban, Dániában vagy Svédországban) a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a legfőbb ügyész ügyészi múlttal rendelkezzen.
– szól az indoklás a módosítóról. Polt Péter legfőbb ügyész megbízatása egyébként csak 2028. december 14-én jár le, mivel azt a korábbi szabályt, hogy 70 évesen (2025-ben) megszűnik a megbízatása, már eltörölték.
Emellett a mai módosítóval megemelték a bírók kinevezési korhatárát is. Eddig 30 éves kortól lehetett valaki bíró, ez most 35 évre emelkedett. A felső korhatár viszont bizonyos esetekben 70 év is lehet. Az utóbbival kapcsolatban úgy fogalmaznak, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár helyett törvényben meghatározott esetekben a bíró hetvenedik életévéig dolgozhat. Korábban szakmai körökben komoly felháborodást okozott, amikor a bírókra irányadó korhatárt leszállították a normál nyugdíjkorhatárra, tehát 65 évre. Ezt most néhány esetben visszamódosították.
